Angliai utazás - 2018

Június 2-án hajnali 4 órakor vágtunk neki a nagy útnak. Néhányan izgatottan, néhányan viszont –  mint például én  – fáradtan. Szinte egész nap csak utaztunk, majd este egy tranzitszálláson szálltunk meg a német-belga határnál. A hangulat már ekkor jó volt, azonban hamar el kellett mennünk pihenni, ugyanis másnap reggel 7-kor tovább indultunk. 

Franciaországból komppal keltünk át a tengeren. Megcsodálhattuk a különleges Doveri sziklákat, valamint sirályokat is etethettünk. Amint a komp megérkezett, az irányt Cornwall felé vettük. A buszon filmeket néztünk, valamint az idegenvezető, Tóth Gábor érdekes előadásait hallgathattuk a brit kultúráról. Este megérkeztünk St. Austellbe, a családokhoz. Számomra elég könnyen ment a beszélgetés, ugyanis a néni, akihez mi kerültünk, nagyon kedves volt. Furcsa volt azonban látni, hogy milyen kicsi otthonaik vannak az angoloknak. 

A harmadik nap három helyre is eljutottunk. Először egy Fowey nevű kikötővárosban sétáltunk. Számomra ez volt a legszebb élmény, ugyanis a kikötő a ringatózó bárkákkal, valamint a házak és a kertek gyönyörűek voltak, mintha egy tündérmesébe csöppentem volna.

Ezután az Eden Project-be látogattunk el, ahol különféle óriás gömb alakú üvegházakban sétálva megismerhettük a Dél- Afrikai és a trópusi esőerdő növényvilágát. A nap utolsó célpontja a Lanhydrock house volt. A ház rendkívül nagy volt, gyönyörű kerttel. Itt volt egy száz éves zongora, amin néhány osztály- és évfolyamtársunkkal játszottunk is. 

A negyedik nap két helyen jártunk. Az első Land's End volt, Anglia legnyugatibb pontja. Szép sziklás tengerpart, azonban sajnos nem sok időt töltöttünk ott. Második úticélunk St. Michael's Mount volt. A hely érdekessége, hogy dagálykor sziget, ezért odafelé csónakkal mentünk, visszafelé viszont már el tudtunk sétálni a partig. 

Az ötödik nap a Lizard-félszigeten tettünk egy jó hosszú sétát. Szép, napsütéses időnk volt, így csodálatos képeket lehetett készíteni a sziklákról. Voltak olyan szerencsések, akik lubickoló fókákat is lencsevégre tudtak kapni. A gyalogtúra Kynance Cove-nál ért véget, aki akart meg is mártózhatott a tengerben. Innen busszal továbbindultunk St. Ives-ba, egy nagyon hangulatos tengerparti városkába. Itt vásároltunk is helyi különlegességeket, például fish and chips-et. Aznap töltöttük az utolsó éjszakát a családoknál. Kicsit szomorú voltam, ugyanis maradtam volna még, annak ellenére, hogy a koszt nem volt a legjobb.

 A hatodik napon megnéztük a legendás Arthur király szülőhelyét, Tintagelt. A kilátás innen is nagyon szép volt. A környék tele volt barlangokkal, ráadásul itt is csodás meleg, napos időnk volt. Ezután elbuszoztunk a Cheddar-szurdokba, ahol a szitáló eső miatt csak nagyon rövid időt töltöttünk. A településen viszont az egyik boltban megízlelhettük a híres Cheddar sajtot, többen vásároltak is belőle az otthoniaknak. Felfedeztünk egy olyan boltot is, ahol egész évben karácsonyi dekorációkat árulnak. Cheddarból egészen Heathrow-ig utaztunk, ahol a tranzitszállásunk volt. Mindenki meg volt elégedve, ugyanis nagyon szép, tiszta, rendezett volt, légkondival és tv-vel. 

A hetedik nap Leeds Castle-be látogattunk el, ahol a kastélyon kívül egy labirintusba is bemehettünk, valamint az ott élő kacsákkal és – sajnos igen támadó kedvű – hattyúkkal is megismerkedhettünk. Ezután a Csalagúton keresztül jutottunk át Franciaországba. Estefelé a belgiumi Brugge-ben sétáltunk egyet. Ezután egész éjszaka buszoztunk, ami igen fárasztó volt, azonban ennek köszönhetően már másnap délután 3 órakor megérkeztünk a Boronkay-hoz, ahol a családtagok már vártak minket. Annak ellenére, hogy a buszút nagyon hosszú volt, én minden percét élveztem a kirándulásnak. Öröm volt megismeri az angol kultúrát, és szívesen mennék máskor is.

Sztebel Judit 9.C

Köszönet kísérőtanárainknak!

FOTÓK A TÚRÁRÓL (Vígh Viktória fényképei)

1. galéria

2. galéria

3. galéria

4. galéria