MEGNYITÓ
10.P
Stílusgyakorlatnak is remek volt a 10.P osztály előadása, melynek címe: Csatornarománc, avagy a szerelem alászáll. A diákok nagyon ügyeltek a részletekre, hiszen nem csupán a szöveg, hanem a díszlet, a kellékek, a jelmezek, a narrátor előadói stílusa is igazodott a nagyvárosi szubkultúra formavilágához. Kitűnő érzékkel öltöztették rendőrnek „Verona hercegét”, aki a törvényeivel megpróbálja féken tartani a barbár ellenségeskedésbe fulladt családokat. Láthattuk vagy a szövegek által érzékelhettük a törvényen kívüliség minden formáját beleértve a családon belüli erőszak jelenségét is. Aki nem szeret ezzel a durvasággal szembesülni, annak akár kellemetlen is lehetett a P-sek előadása, pedig a Romeo és Júlia-feldolgozások között a West Side Story, Leonard Bernstein operája, amely már klasszikusnak számít, ugyanezzel az igénnyel formálta át Shakespeare művét. Vicces volt a verekedős jelenet, nagyon szerettük a zenés felvezetőt Nyikes Venceltől, és élveztük a Balogh Orsi által igényesen koreografált táncot. A zsűriből Kemenes tanár úr Csillik Feri stílusjátékát külön kiemelte, és – ezzel összefüggésben – javaslatot tett egy új díjra.
10.N
A 10.N következett, s a teremben fokozódott a hangulat. A Szentivánéji álom 30 percben összefoglalt előadásába belefért az Arany János által fordított Shakespeare-szöveg éppúgy, mint a diákok által átírt igényesen humoros összekötő szöveg. Már a díszlet is zseniális volt: tróntermet és éjszakai erdőt festettek az N-esek, s ezt váltogatták remekül kitalált módon az amúgy éppen nem színházi előadásokra tervezett szűk díszteremben. Meg tudták valósítani azt, hogy a jelenetek felismerhetően elkülönültek egymástól, mégis folyamatosan és intenzíven jelen volt minden szereplő a szerepe szerint. Megújították az ún. mesterember-jelenetet is, nagyszerűek voltak a szereplők: a macsó tündérkirályt játszó Juhász Peti ténylegesen irányította a tündérvilágot éppúgy, mint az osztályt, a tündérkék is zseniálisak voltak, Pauer Tomi Zubolyán a lófej óriási derültséget okozott. A közönség egyenként felsorolhatná az N-es szereplőket, annyira szellemesen, érthetően beszélve alakították szerepüket! Rengeteget nevettünk a jelmezeken, kiváló színészi játékot láthattunk az osztály minden szereplő tagjától, felszabadultság, felkészültség, igényesség és átgondoltság jellemezte az előadást. Megérdemelten kapta az osztály a legjobb rendezés és legjobb díszlet díját!
10.F
És még csak a nap elején voltunk! Az F osztály előadása már a szökőkút díszlettel és a terem berendezésével sokat ígért. Bevallom, nekem ez a szökőkút különösen kedves díszletem, mert komolyságot és vicces felfogást ügyesen ötvöz. A wcpapír-guriga díszszalagként való szerepeltetése ugyanilyen remek ötlet volt az ünnep és a gagyi összekapcsolására. Nagyszerű volt az osztály játéka is: élveztük a mondataikat, amelyekkel tükröztették a saját iskolai életüket is, a táncukat, amely osztály- össztánccá formálódott, a pap által celebrált szertartást, a szerelmi bonyodalmat. Itt kell kiemelnem, hogy Shakespeare drámájának megértését mutatja, hogy a darabban legférfiasabb nő, Beatrice szerepét egy lánynak öltözött fiú játszotta. Az osztályt irányító rendező, Csáki Barbara végigkoncentrálta az előadást az első sorból, láthatatlanul megvolt az összeköttetés az osztály tagjaival, s mindez mégis híján volt minden görcsösségnek, ellenkezőleg: örömjátékot láthattunk! Nagyon élveztük! Tálas Ádámot dicséret illeti a forgatókönyvért!
10.S
Szervezőként fontosnak tartom kiemelni az S osztály hozzáállását a drámanap-projekthez. Az előző évekhez képest az idén általában minden osztály nagyon pontos volt a leadandó munkákban, de az S osztály még ebben a mezőnyben is kiemelkedett. És az előadás! Jelentkezzen, akit nem ragadott torkon a befejezés! Mindent elhittünk a szereplőknek! Igazi Shakespeare-hatás érezhettünk, hiszen összetett hangnemű előadást: vígjátékba oltott tragédiát láthattunk. Pedig semmi különleges eszközt, formát nem használtak az S-esek. Csupán komolyan vették a feladatukat. Ez már a díszletből, a megfestett erkélyből is látszott, és egyértelműen erről szólt a narrátor jelmeze. Nagyon erős volt a színpadi jelenlétük! Nagyon örültünk a koreográfiának is, bár ebben az évben elkényeztették az osztályok a közönséget a kitűnő táncos részekkel. Az osztály az ismert musicalből tanult meg elemeket, Pécsi Réka Júlia dalának eléneklésére is vállalkozott közvetlenül egy táncos részlet után, ami nagyon bátor tett volt! Ámult a közönség! Brucker Bálint és Lédermayer András remekül vezette a csapatot!
Méltán nyerték meg a legjobb koreográfiáért járó oklevelet!
10.B
A 10.B osztályból került ki a két legjobb „férfi szereplő”: Pothoroczki Tamás és Nagy Ferenc. A makrancos Katát játszó fiú érti a színjátszás lényegét, minden percben a saját szerepéből beszélt és mozgott. Erős volt a színpadi jelenléte. Ahogy Nagy Ferinek is, aki a „laza” játékával szabadon irányította a közönség hangulatát. A bunyós esküvő és házasság, a doktoros bevezetés nagyon élvezetes volt. Kitűnő játékot mutattak a fiúk! Durugy Tamás is állta a sarat minden értelemben, kár, hogy korlátozott az oklevelek száma! Visszanézve az osztály produkcióját ismét meggyőző volt a rendezés is, remekül használták a teret, ügyeltek a látványra. Okosan mozgatta a szereplőket a darab rendezője, változatos volt a színpadi mozgás. Ez az osztály is megértette a Shakespeare-darab lényegét, s csak annyira alakítottá át, amennyire az osztály jellegének és a saját korunk kívánalmainak szükséges. A plakátjukat kétszer is elkészítették, kicsit lemaradtak pontosságban a többi osztálytól, de a végére nagyszerűen teljesítettek!
10.A
És jött a 10.A! Átgondolt rendezéssel, shakespeare-i felvezetéssel, szellemes szövegekkel és vendégszövegekkel. Valójában eredetien értelmezett Shakespeare-egyvelegnek is tekinthető játékot produkáltak, zenével, tánccal, sok emelkedett és vicces pillanattal. Bejátszották a teret, a rendező, Kovács Csenge a nézők soraiból énekelte el a Romeo és Júlia legfontosabb betétdalát, a játékosok egyike, Szabó Bori szintén énekelt nekünk viccessé téve a jelenetét. Először meglepődtünk a narrátorok hosszúnak tűnő felvezetésén, aztán csak élveztük a maszkokat, a térformát, a betáncoló lányok jelenetét. Ez az osztály is készített koreográfiát, remekül táncoltak és énekeltek. Humoros volt a Hamlet-monológ beillesztése is, de ezen felül még a fülnek is jólesett az ismert Arany János-fordítás szövegét hallani. A zsűri ezt a hatást jutalmazta Pátyodi Tamásnak a legszebb magyar beszédért oklevéllel. Még kettő díj született ennek az osztálynak a produkciója következtében: a legjobb női szereplők díjait ez az osztály vitte el: Szabó Bori és Frecska Viki jöttek ki az oklevelekért. Színes és eleven játékot élvezhettünk!
10.G
A legfeltűnőbb plakátot készítő 10. G zárta a fellépő osztályok sorát. Nagyon kíváncsian vártuk a bemutatót, hiszen mindenki tapasztalhatta, hogy akármilyen időpontban tartózkodtunk a díszterem közelében, valaki mindig éppen lapozta a könyvplakátot! Ambrus Anett, Czobori Dorina, Gulyás Milán munkája (ha jól olvastam a plakáton?!). Meg is nyerte vele az osztály a legigényesebb plakátért oklevelet, s ez vitathatatlan eredmény. Leleményes volt a rendező is, hogy egy lánytöbbségű osztálynál a férfiszerepekben mindig gazdag Shakespeare-mű előadásában felcseréltette a fiú és a lány szerepeket. Érdekes volt látni a bunyós B-sek után a lányos felfogású G-s rendezést. Jakus Julcsi Petruchiójának nőiességénél s a fiúk: Földi Máté és a B-s Pothoroczki Balázs Katájának maszkulin karakterénél nagyobb kontraszt nem is kell sem a drámanapra az osztályok vetélkedésében, sem egy azonos Shakespeare-dráma feldolgozási módjában. Nagyszerű volt az osztálytánc, a jelmezek, a maszkok!
Élvezetes játék volt! Köszönjük!
EREDMÉNYHIRDETÉS
A zsűri Bóka Lúcia és Tóthné Brassói Hilda tanárnők, Kemenes Tamás és Cs. Nagy András tanár urak, valamint Bartha Bendegúz 12.N osztályos diák nehéz feladat előtt állt az előadásokat követően. Mindenki azt érezte, hogy nincs annyi díj, ahány érdemes produkció.
Köszönjük a zsűri munkáját!
Köszönettel tartozom kollégáimnak, akik segítették a diákok és a szervező munkáját!
Soha rosszabb drámanapot!
G.Teiszler Mária
Díjazottak
- a legjobb rendezés
10.N
- a legötletesebb jelmez vagy díszlet
10.N osztály
- a legjobb női szereplő
Szabó Borbála 10.A
- a legjobb férfi szereplő
Pothoroczki Balázs 10.B
- a legjobb női mellékszereplő
Frecska Viktória 10.A
- a legjobb férfi mellékszereplő
Nagy Ferenc 10.B
- a legjobb színpadi mozgás
10.S
- a legszebb beszéd
Pátyodi Tamás 10.A
- a legigényesebb plakát
10.G
- a Drámanap nyertes osztálya: 10.N
1. 10.N 56 pont
2. 10.A 55 pont
3. 10.S 52 pont
A BorLap stábja volt:
a fotókat Adámi Bence, Nagy Réka, Nemeshegyi Csanád, Orosz András, Prohászka Bianka és a filmeket Sebestyén Máté készítette.
Az eddigi Drámanapokról szóló tudósítások