Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium
  1. Nyitó oldal
  2. Nyitó oldal
  3. Másodszor volt iskolánkban drámanap

Másodszor volt iskolánkban drámanap

2014-03-11 17:25:34

Az idén nagy vihart kavart a 10. osztályosok körében a drámanap. „Zúg, morog mindenki…” Mi is történt valójában?

 
 

 

10. A - Candide, avagy az alkoholizmus
 
 
A 10. A-sok produkciója nyitotta a bemutatók sorát. Candide, avagy az alkoholizmus című munkájukat két héttel a drámanap előtt reklámozta már a plakátjuk a díszterem ajtaját jelentő felületen. Igényesen kidolgozott produktum lett a plakát, s a színdarab is nagy sikert aratott. Pontos és kidolgozott jeleneteket láthattunk, változatosságot a szöveg, a mozgás, a díszletezés, a kicsinyke színpadi tér bejárásának szempontjából. Narrátoruk is volt, mégsem vált az elbeszélői szöveg a látvány puszta felkonferálásává, szervesen beépült az előadásba, egy percig sem volt unalmas Voltaire művére való hivatkozás. Segítette volna az értelmezést is: a bemutatott világ nem a lehetséges világok legjobbika, hanem éppen ellenkezőleg: förtelmes, szenvedést okozó, az alkoholisták, a prostituáltak, a tolvajok és a gyilkosok valósága. Megérdemelten kapta az osztály a díjesőt: a legjobb rendezés (Szabó Kata, Székely Blanka, Csernák Dóri), férfi szereplő (Makrai Márk), női mellékszereplő (Munkácsi Kincső), plakát (Benda Regina) mind munkájuk kiválóságát dicsérte. Mi az oka akkor, hogy a bemutatott munkák értékelési sorrendjében mégis csak 4. helyet tudták megszerezni? Összeférhet-e az egyik oldalon az elismerés, a másik oldalon a mérsékelt siker? Lehet olyan eset, amikor igen. Vagy nem tudunk elképzelni olyan terméket, amely kiváló csomagolású, fogyasztásra ösztönző, érzékeket csábító külsővel rendelkezik, de ha kibontjuk, csalódást okoz? A kívülálló, nem zsűritag tanár véleményét mondom, azt a megítélést, amit az A-soknak az előadás napján is mondtam: nem volt egyértelmű, hogy szatírát látunk és nem az ízléstelenség tobzódását. Voltaire művében Candide nem csupán szerencsétlen naiv áldozat, Cacambo pedig nem a bunkó szolgája, hanem egyikük a világot megismerni vágyó és a boldogságot kereső férfi, a másik pedig leleményes, két lábbal a földön álló, csavaros eszű szolga. A vitriolos humorú Voltaire a kertet sem szánalmas véglények kötelező robotja helyszínének tartotta, hanem a gyalázatos világban az egyéni szabadság lehetőségének. Az A-sok darabja nem tett különbséget vágy és valóság között. A rendőrök jelenete ugye nem lehet a kívánt világ szimbóluma? Ha a bemutatott világ teljesen egynemű, ebben az esetben csak förtelmes, akkor felmerül a gyanú: nem öncélú-e a sok mocsok szerepeltetése. 
 
10. B - Magyaróra
 
 
A 10. B-sek egy magyarórát parodizáltak a feladat megoldásában, berendezték ügyesen a színteret, sikerült egy tanóra illúzióját kelteniük. Jelenetekben azt adták elő, milyen látomásai lehetnek a művet nem olvasó diáknak az elejtett szavak alapján, az információmorzsákat összegyűjtve. Látszott, hogy élvezték a fiúk a játékot, a beöltözést, az együttes szereplést jelentő „bulit”. Dicséretes, hogy egyikük zongorán játszott, bár kissé szaggatottan adta elő a slágert, de felismerhető volt a zene, eredeti és jó ötlet volt ez a megoldás. Az előadásnak volt kerete, megszerkesztették, de Voltaire műve csak ürügy volt az óra paródiájához. És milyen kár azért a durva megjegyzésért a tapsnál!

 

10. F - Gulliver álma
 
 
A 10. F-esek végeztek a 2. helyen. Gulliver álmát vizionálták, s a térbeli utazás helyett időutazásra hívták a nézőket. A legjobb díszletért és jelmezért járó oklevelet vehették át. Történelmi figurák jelentek meg a színen, az ő mondataikat hallottuk: hadvezér és filozófus is szerepelt közöttük. Két megoldásuk különösen sikeres lett: az egyik, amikor az osztály tagjai zenéltek és megénekeltették a nézőket, a másik, amikor bevonták meséjükbe a díszterem látványelemeit is, s a karzatra felmutatva az Olimposzt emlegették. Volt kerete az előadott történetnek, szellemes jelmezt találtak a Gullivert játszó diáktársuknak. Kár, hogy kötelező kelléknek gondolták a borosüveget, a részegség ábrázolása mellett a szatíra elmaradása volt a gyengéje az előadásnak

 

10.G - Gulli Vera

 
A 10.G-sek megnyerték a versenyt. Ők léptek fel utolsónak pénteken. Gulli Vera címmel rendezték az előadásukat, és korunk világának szatirikus bemutatása egy szépségipari attrakcióhoz kapcsolódott. A főszereplő különböző állomásokon a saját természetességének darabjait veszítette el, s alakult át műnővé az elvárásoknak megfelelően. Metaforikus utazásnak is tekinthető folyamatot ábrázoltak, címéül a „hogyan veszítsük el teljesen önmagunkat” mondat is szerepelhetett volna. Ebben a világban az út vége, a cél pedig a celebbé válás volt. Játszottak a G-sek is, felhasználták a szakképesítésükhöz tartozó eszközöket is, kísérleteztek, fehér köpenyt viseltek, a végén táncoltak. Nem volt egyenletesen jó az előadásuk, gyakran „leült” a darab, elvesztette a lendületét a játék, kevésnek bizonyult a színészi munka is. Pedig sokan szerepeltek, üdítő volt egy-egy szereplő megjelenése, a legjobb női szereplő (Papp Zita) és a legjobb férfi mellékszereplő (Szalatnyai Bálint) ebből az osztályból nyerte el jutalmát. A zsűri ezt a szatírát tartotta a legjobbnak. 

 

10.N - Gulliver utazási iroda
 
 
A 10.N-sek izgalomban tartották a közönséget, egyik szereplőjük megbetegedett, kétséges volt a bemutatójuk. Végül összefogtak, s a 3. helyen végeztek. Jól megkomponált, a mű lényegét közvetítő előadást valósítottak meg. Utazási iroda alkalmazottjaként kínált állomásokat Gulliver, s nagyon ötletes volt a tipikus idegenvezető szerepének megoldása. A jelmez, a kellék és a mozgás is parodisztikus volt, így is kapcsolódott a swifti világhoz. Mivel Magyarország is utazási cél volt a színdarab turisztikai cégének kínálatában, ezért az N-esek bemutatták, milyennek is látják ők a turista szemével az országot. Kínai és cigány lejmolók, tarhálók kétségtelenül hozzátartoznak a magyar valósághoz, ügyesen be is mutatták őket a szereplők, mégis kevésbé lett volna közhelyes és elcsépelt, ha mondjuk erőszakos taxist vagy elszabadult őrültet ábrázolnak, vagy bárkit, akivel a mai helyzet eredetibben leírható.  A színészi tudás nem jelentett volna problémát a szereplők számára. A legszebben beszélő szereplő ebből az osztályból került ki: Rákóczi Réka.

 

10. P - 
 
A 10.P-sek szintén nagyon összedolgoztak. Ez egyértelműen kiderült az előadásukból. Pontosak voltak a plakáttal és a leadandó munkákkal, sokat dolgoztak, finom poénjaik voltak a werkfilmjükben, nagyon figyeltek a technikára. Amilyen bátran poénkodtak a fiú-lány szerepek felcserélésével, annyira féltek mélyebben belenyúlni Swift művébe. Nagyon a felszínen maradtak. Pedig tudnak és – a nézőnek úgy tűnt – szeretnek játszani. A legjobb színpadi mozgásért járó oklevelet ebből az osztályból nyerték el, Sztebel Gábor kapta. Összehangolt munkájuk kifejezője is volt a bizalomjátéknak beillő megoldás, amikor „Gullivert” kivitték a teremből. Dicséretesen modern és a nézőket bevonó rendezői ötlet megvalósulása volt.

 

Végül a szervezésről

Nagy tanulságokkal szolgált ez a viharossá vált péntek. Jövőre a projektmunka minden elemét pontozni fogjuk, részletesebben lebontott szempontrendszert dolgozunk ki, s a közönséget is bevonjuk az értékelésbe, azaz lesz közönségdíj is. Az iskola tanáraként mégis némi elégedettséget érzek, hiszen azt látom, hogy a 10. évfolyam minden osztálya létrehozott egy produkciót, amelyben lehetősége volt önállóan dolgozni, játszani, összefogni, egyszóval továbbhaladni az önmegismerés útján, s ez nem kevés.
 
G.Teiszler Mária
 
 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik elengedhetetlenek az oldal működésének szempontjából.