Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma

Iskolai küldöttségünk koszorúzott Recsken

2011-09-22 20:00:00
Közel ezer érdeklődő jelenlétében 2011. szeptember 10-én megemlékezést tartottak a helyi Nemzeti Emlékparkban a recski kényszermunkatábor megnyitásának 61. évfordulóján Schmitt Pál köztársasági elnök részvételével. A Centroszet, azaz „a mi TISZK-ünk” küldöttségét iskolánk részéről Fábián Gábor igazgató vezette, és a „testvériskolánk”, a „Puskás” képviseletében Dr. Horváth László helyezte el az emlékezés koszorúit.
Beszédében a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a recski rabok minden év őszén méltóságteljes megemlékezést tartanak ezen a helyen. „Bajtársnak hívják egymást, pedig nem viseltek együtt mundért. A közös múlt és szenvedés azonban ennyi idő távolságából is összehozza őket - abban is, hogy elvetik a bosszút” – mondta Schmitt Pál.

recsk1



Szólt arról, hogy akik a magyarságért szenvedtek, azok nem hiába viselték el a megaláztatásokat, nem fölöslegesen adták életüket, hiszen végül az erkölcsi győzelem az övék lett. Ezzel példát is adtak minden ma élő magyar ember számára – méltatta a köztársasági elnök. Ezután Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke emlékezett életének itt eltöltött időszakára. Szólt a jelenlévő fiatalokhoz, akiknek – fogalmazott – egy új világrendet kell felépíteniük. Isten segítségét kérte ahhoz, hogy a ma élőknek már ne kelljen fegyvert is fogniuk emiatt.

recsk2



Az ünnepi műsor után elhelyezte a megemlékezés virágait Schmitt Pál mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspök, illetve számos országos és helyi politikai szervezet, egyesület képviselője, és küldöttségünk nevében Fábián Gábor is.

recsk3



A recski kényszermunkatábor – szovjet mintára – 1950 és 1953 között működött. A bírósági ítélet nélkül fogva tartottak között a társadalom minden rétege jelen volt, a munkástól a volt földbirtokosig, a horthysta katonatiszttől az értelmiségiig. Több ismert ember is volt közöttük, például Faludy György költő. Összesen mintegy ezerötszázan járták meg a recski munkatábor poklát. Az embertelen körülmények – a kőbányában végzett megerőltető, napi 12-14 órai munka, a rossz táplálkozás, az orvosi ellátás hiánya, a megalázó büntetések, az elszenvedett balesetek – miatt egytizedük életét vesztette.

recsk4



Sikeres szökés kétszer volt: az egyik rab átjutott a korabeli Csehszlovákiába, de hírét vette, hogy a családját bebörtönözték, ezért feladta magát. A másik szökevénynek, Michnay Gyulának 1951-ben sikerült eljutnia Bécsbe, ahol a Szabad Európa Rádió adásában felolvasta hatszáz rabtársa nevét: sokan ekkor tudták meg, hogy hozzátartozóik élnek, a Nyugat is ekkor szerzett tudomást a tábor létéről. A recski emlékművet 1991-ben avatták fel, a Nemzeti Emlékparkot pedig öt évvel később.

recsk5



A volt foglyok közül ma még több mint harmincan élnek, néhányan közülük a megemlékezésre is eljöttek.

Küldöttségünk a megemlékezést követően felkereste a tábor múzeumát és megtekintette a rekonstruált barakk épületben a tábori élet szörnyűségeiről tanúskodó emléktárgyakat.

Hujbert István

Forrás: MTI

Az eseményen készült további képek megtekinthetők a Galéria menüpont alatt. img

Schmitt Pál köztársasági elnök beszédét elolvashatják e helyütt. url