Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium
  1. Nyitó oldal
  2. Nyitó oldal
  3. 555 - Hahaha

555 - Hahaha

2016-09-21 08:06:48

Ez a számhalmaz tartozik az első dolgok közé, amit thai nyelven megtanultam. Bizonyára sok tanár és diák szívébe belopta magát a tavalyi évben iskolánk cserediákja, Parepailin Siriwohan. Legtöbbünk Tangkwaként ismeri, hiszen ez a beceneve. Thaiföldről érkezett és nagyjából 11 hónapot töltött nálunk, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet, ami sikerült is neki. 

 
 
Osztálytársaim közül én lehettem az a szerencsés, aki elsőnek találkozhatott vele, hiszen unokatestvéreméknél, a múlt tanévben elballagott Kereki Rékáéknál kapott lehetőséget az elszállásolásra. A befogadó család tagjaként számos programban vehettem részt. Többször tekintettünk meg színházi előadásokat, de nemcsak a családdal, hanem nagy lelkesedéssel csatlakozott az osztályunk kirándulásaihoz is. Thaiföldön egyébként ritkán járnak színházba, így nálunk bepótolhatta a színházlátogatást. Betekintést nyerhetett egy igazi falusi szüreti mulatságba is, ahol nagyon jól éreztük magunkat, és többször megjegyezte, hogy nem csak a magyar nyelv, a népviselet is gyönyörű. 
 
Tangkwa egy igazi jelenség, aki ismeri, tudhatja, hogy mennyire lelkes, céltudatos, vidám, nyitott és mindig tud valamiről beszélni. Az osztály életében rengeteg alkalommal okozott boldog pillanatokat, nem unatkoztunk mellette, főként, amikor thai játékokat tanított nekünk több-kevesebb sikerrel. Emellett megcsillogtatta kreativitását is, mind fotózásban, mind festésben, valamint több eseményre, főként a barátai szülinapjára készített saját kezűleg köszöntőlapokat. 
 
 
A thai kultúráról akár órák hosszát tudott volna beszélni. Sok érdekességet hallhattunk tőle, mesélt például a királyukról, aki már hetven éve uralkodik az országban. Sokszor kaptunk ízelítőt a thaiföldi néptáncból is, ami igen nehéz, precíz kéztartást igényel. S ha már mozogtunk, az ételek sem maradhattak ki. Amikor először kóstoltam meg egy étteremben Tangkwa kedvenc ételét, eléggé meglepődtem. Elképesztően csípősnek találtam, úgy éreztem, mintha leperzselték volna a torkomat. Amikor megpillantotta könnybe lábadt szemeimet, közölte, hogy ez számukra csak bemelegítés a csípősséget illetően. Ezek után csak óvatosan mertem a Tangkwa által ajánlott és elkészített ennivalók közelébe férkőzni. Szerencsére az édességek minimális mennyiségben tartalmaztak csípős aromákat, így azokból bátrabban falatozhattam. 
 
Miután tudtunk thaiul táncolni és étkezni, cserediákunk közölte, hogy itt az idő egy kis nyelvleckére is. Mondani sem kell, hamar meghátráltunk, az evés jobban ment. A több órányi próbálkozás után legalább a nevüket sikerült leírni, illetve a cimben említett „ha” leírása volt az egyedüli, ami nem okozott gondot. De Tangkwa úgy látszik, sosem adja fel, mivel búcsúajándékként néhányunkat meglepett egy thai betűket és szavakat tartalmazó gyakorlókönyvvel. 
 
A közösen töltött év tartalmasan telt, ennek zárásának tökéletesen megfelelt az osztálykirándulás, aminek Sopron adott helyet. Ez Tangkwa egyik legkedveltebb magyar városa, Budapest és Szeged után. Remekül szórakoztunk, a szabadidőnket természetesen a thai játékok töltötték ki, amiket mellesleg mostanában is gyakorolni szoktunk. 
 
Az utolsó napokban számos alkalommal beszélgettünk arról, hogy még szívesen maradna, de sajnos a közel egy év lejárt. Az utolsó összejövetelünkön kissé szomorkásan, ám jó hangulatban elevenítettük fel a közös emlékeket, és legjobb thai barátnőnk megfogadta, hogy hamarosan viszontláthatjuk őt Magyarországon, addig is a közösségi oldalakon számol be a vele történtekről.
 
Romhányi  Barbara 11.A
 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik elengedhetetlenek az oldal működésének szempontjából.