A Boronkayba jelentkező 8. osztályosoknak és szüleiknek

1.      

2017. március 16-án és 17-én egy úgynevezett póteljárás keretében lehetőség van új kódokat beírni olyan iskolák esetében, ahová korábban már legalább egy kódot bejelöltek. Ezt a jelenlegi általános iskolában kell kezdeményezni a „Módosító adatlap” kitöltésével.

Csak olyan kód beírását javaslom, amelynek a képzését esetleges bejutáskor elfogadják, mert az osztályváltás lehetősége nem garantált.

2.      

Ugyanezen a két napon lehetőség van a beírt kódok sorrendjének módosítására.

FONTOS!!! A beírt sorrend továbbra is kívánságlista legyen az eddig elért eredményektől függetlenül, mert mindenki csak egy kódra vehető fel, méghozzá arra, amelyre a sorrend figyelembevételével először elegendő a pontszáma. Így hiába lenne elég a pont egy hátrébb rangsorolt kódra, oda már nem vehető fel.

3.      

Ne keseredjenek el a ranglistákon elfoglalt helyek láttán, mert ez sokszor nem mérvadó, hiszen mindenki csak egy kódra vehető fel, s ha az megvan, akkor az összes többiből „törlődik”. Így könnyen előfordulhat, hogy az egyik kódon a 43. helyen rangsorolt sem jut be a 32 fős osztályba, mert sokan az első helyen jelölték meg. Egy másik kódon pedig a 123. helyen rangsorolt is bejut a 32 fős osztályba, mert az előtte levők közül sokan a 4-5. helyen rangsorolták, s már bejutottak egy másik kódra.

4.      

A korábbi években húztunk egy „biztos bejutás határa” nevű vonalat, amely valóban jó támpontot adott. A felette lévők megnyugodhattak, a kevéssel alatta lévők még bizakodhattak. Sajnos az új rendszerben ezt már nem tudjuk megtenni, mert már azt sem látjuk, hogy a hozzánk jelentkezők a mi kódjainkat milyen sorrendbe állították. Ezért érdemesebb a korábbi évek bejutási ponthatárait figyelni, mert azok elég jó támpontot adnak.

Alább felsorolom a 2016-os bejutási ponthatárokat (zárójelben az elérhető maximális pontszám):

Nyelvi előkészítők:

·         2010   233 pont (300)

·         2020   221 pont (300)

·         2030   207 pont (250)

·         2040   193 pont (250)

·         2050   195 pont (250)

·         2060   187 pont (250)

·         2070   új szak  kb. 210 pont (300)

·         2080   új szak  kb. 210 pont (300)

4 éves szakmai képzést folytató osztályok:

·         2110   205 pont (250)

·         2120   184 pont (250)

·         2130   204 pont (300)

·         2140   178 pont (250)

·         2150   165 pont (250)

·         2160   190 pont (250)

·         2170   új szak   kb. 190 pont (250)

4 éves angol-magyar kéttannyelvű gimnáziumi képzés:

·         2210   236 pont (300)

5.      

Fontos megjegyezni, hogy a nyelvi előkészítőben a nyolc kód, négy osztály között oszlik szét. Így itt jellemzően 14-18 diákot veszünk fel egy kódra. De ismét hangsúlyozom, hogy nem a ranglistán elfoglalt helyet kell nézni, hanem a pontszámot.

6.      

A négy éves képzéseknél a 2160-as és a 2170-es kódra, valamint a 2120-as és a 2130-as kódra jelentkezők osztálytársak lesznek. Míg a többieknél egy kód egy teljes osztálynak felel meg. A felvehető létszámok nagyon eltérőek, mert a helyek egy részét a „nulladikból” fellépők foglalják el, s a maradékra vehetők fel a nyolcadikból érkezők. Legtöbb hely az elektronikán lesz (26), a legkevesebb pedig a környezetvédelmen (5). Ez természetesen a jelenleg „nulladikba” járó diákjaink választásai miatt alakult így.

Minden szakmai képzésünkről elmondható, hogy alapvetően egy teljes osztálynyi (30-32 fő) diákot veszünk fel a nyolcadikosok közül (környezetvédelem és vegyészet összevontan számolva). A gimnáziumira pedig kettőt. A keret egyik részét a nyelvi előkészítőbe, míg egy másik részét a 4 éves képzésre.

7.    

Végezetül megismétlem a legfontosabb tanácsomat: A beírt kódok sorrendje továbbra is kívánságlista legyen az eddig elért eredményektől függetlenül!!!

Ugyanis semmilyen hátrányt nem szenved az, aki olyan kódokat ír a listája elejére, ahová nem tud bejutni, mert nem ez határozza meg a bejutást, hanem az elért pontszám. Így hiába írja első helyre egy diák az XY kódot az általa elért pl. 167 pontjával, nem fogja soha megelőzni azt a diákot, aki pl. 176 pontot ért el, még akkor sem, ha az utóbbi a 17. helyre sorolta ugyanazon kódot. Ez az eljárás az iskolák közötti sorrendre is igaz, mert az országos, összevont listákat a győri központban kezelik, s miután az egyes iskolák leadták az adataikat, azon utólag már nem lehet módosítani. Az egyes iskolák vezetői pedig nem tudhatnak arról (szerintem egyébként helyesen), hogy egyes diákok mely más iskolába jelentkeztek, s azokat milyen sorrendben jelölték be. Tehát a rendszer nem csak titkos, hanem teljesen korrekt is!

Fábián Gábor 

igazgató