Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

A tanév első, napsütötte túráján

2013-09-30 10:56:07

Kaszás Gyula jóvoltából nagyon kellemes 24 km-es túrán vehettünk részt 2013. szeptember 28-án a Liliompuszta - Galla - Szokolya útvonalon. 

 
 
A váci vasútállomáson gyűltünk össze egy szombati napon reggel nyolc óra után nem sokkal. Vonattal indultunk el először Szobra, majd onnan busszal Letkés-Liliompusztára. A buszra kicsit szűkösen fértünk fel. Elesni képtelenség volt a mozgó járművön, szóval a kapaszkodóhiány nem volt nem volt gond.
 
 
Liliompusztára érve az idő még erősen ködös volt. Egy csoportfotó után nekiindultunk a „hegyeknek”.
 
 
 Indulás felfelé
 
Eleinte mindenki a pulóver, dzseki, mellény híve volt, de hamar beláttuk, hogy ez így sok. A menet eleje néha megvárta a végét, hogy nagy eltérések ne legyenek. Egy ilyen pont volt a Galla-alja is, ahonnan egy meredekebb szakasz következett. Ez az 500-600 méteres szakaszon másztunk fel a Nagy-Galla nevű hegyre. Egy irányban gyönyörű panoráma tárult a szemünk elé, a másik oldalon fák övezték a hegy teteji tisztást.
 
 
 Csoportkép a Gallán (teljes panoráma)
 
Ide egy hosszabb pihenő lett beiktatva. Ettünk, ittunk, fotóztunk, majd megkezdtük az ereszkedést. Elértünk egy Brjéska-bánya nevezetű helyre is, ahova természetesen felmásztuk (látni lehetett a Gallát), körbenéztünk, és folytattuk utunkat.
 
 
 Brjéska-bánya
 
Az út során, ha néha visszanéztünk még láthattuk a Galla csúcsos tetejét távolodni. Első lakott terület, ahova beértünk, Márianosztra volt. 
 
 
 A Galla Márianosztra irányából
 
Egy téren leülve ettünk-ittunk egy kicsit, majd célba vettük Kóspallagot. Márianosztráról kiérve egy helyen elvesztettük a követendő piros jelzést, de egy kisebb korrigálás után visszatértünk a helyes útra. Ekkorra már teljesen kisütött a Nap, és egy felhőt sem lehetett látni az égen. Erdőn-mezőn keresztülvágva eljutottunk Kóspallagra, ahol éppen valami főzőverseny zajlott. Itt is pihentünk egy keveset, majd nekivágtunk az utolsó célnak, Szokolyának. Ez a mérések alapján még hét kilométert jelentett. Először egy nagyobb hegymenet következett, majd egyre inkább laposon, végül leejtőkön lefelé haladtunk végső célunk felé.
 
 
Még egy szántó szélén megálltunk, ahonnan szép kilátás nyílt Szokolyára és a háttérben a Naszályt is tisztán látni lehetett. Ezután már csak egy hatalmas lódarázs fészket csodáltunk meg, és a majdnem érett kökénybokrokat legeltük, majd beértünk Szokolyán a kisvonat állomására. Itt megvártuk a vonatot, amire megint csak szűkösen, de felfértünk. Kismaroson átszálltunk a nagy vonatra, amivel Vácig közlekedtünk.
 
Nem jártunk magas helyeken, de egy kisebb kirándulásnak tökéletes volt, szép idővel, mindennel.
 
Szmandray Marcell 10B