Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Boronkay túrák 2014 - Az 2. túra - kerékpár

2014-10-14 09:52:49

Egy verőfényes őszi napon, 2014 október 11-én indultak neki a boronkaysok az év második túrájának, ezúttal kerékpárra pattantak iskolánk természetbarátai.

Az idei tanév második túrája, egy börzsönyi kerékpározás volt. Szombaton reggel 8 órakor volt gyülekező a Boronkay előtt, de már fél nyolc körül elkezdtek érkezni a lelkes résztvevők. Szokás szerint volt egy névsorfelírás, majd közel 30-as létszám mellett elindultunk első célunk felé, Verőcére.
 
 
Már az első 100 méteren történt egy sajnálatos „baleset". Elszakadt egy biciklilánc, így sajnos máris eggyel kevesebben lettünk. Amint megérkeztünk, tartottunk egy rövidke szünetet, bevártunk a sor végét, majd indultunk tovább a bicikliúton új utazási pontunk, a Kisinóci turistaház irányába.
 
 
Elsőre még könnyű sima menetnek tűnt, de 10 km egy kis köves szakasz után elérkeztünk a Kóspallagra vezető lejtő elé. Itt bevártuk a lelkes újoncokat, mindenki átöltözött kicsit és nekivágtunk a hatalmas meredek meghódításának. Hosszú kanyargós szakasz volt ez, ritkán egy akkora résznyi kis lejtővel ahol éppen csak lendületet lehetett venni. 20 perc és rengeteg izzadság közepette álltunk meg „reggelizni" a törökmezői elágazásnál, ahol újabb versenyző kényszerült visszafordulni az első tengely hibáiból kifolyólag. Innen már csak pár köpésre voltunk a turistaháztól, ahova újult erővel indultunk meg. Kóspallagon keresztül kb. fél óra múlva el is értük ezt a bizonyos „étterem és sörözőt"-t.
 
 
Itt kivettünk csaknem háromnegyed óra szabadságot. Mikorra mindenki újra feltöltődött, megindultunk túránk legmagasabb pontjára a Szent Orbán csúcsra. Innen az egész tekerés legélvezetesebb szakasza következett. Ez egy hatalmas lejtő volt, kis kanyargós utakon, amelyek szélén itt ott az őszi lehullott falevelek nehezítették meg dolgunkat. Elénk tárult az egész völgy, beláttuk szinte az összes csúcsot, miközben szélsebesen suhantunk lefelé. Majd elérkeztünk egy a számomra szintén kiváló részre, egy viszonylag hosszú terepbringás részhez. Másodikként hódítottam meg ezt a sokak által nem igen becsmérelt útfajtát. Nagybörzsönybe beérve beiktattunk egy nagy pihenőt, hogy beérkezzen a jóval elmaradottabb csapat. Több mint 30 perc várakozás után kiderült, hogy a még mindig 30 fős csoport 3 része három felé ment. Egy két telefon után újra összekovácsolódtunk, bevártuk a defektet javítókat, majd elindultunk egy lejtő keretében Szobra. így meg is találtuk a túra leghosszabb és egyben legrosszabb megállás nélküli szakaszát.
 
 
Az országút enyhén meredek volt és szembe fújt a szél. Ez nagyon megnehezítette a tekerést, így nem haladtunk valami gyorsan. Az elülső részen hárma egy a madaraknál megszokott módszert alkalmaztunk, miszerint szorosan egymás mögött mentünk ezzel szélárnyékot biztosítva, és kb. 5 percenként váltottuk az elől haladót. A csapat majdnem felének elvesztésével (vonatra felszálltak) és nagy kínok közepette megérkeztünk Szobra.
 
 
Itt már mindenki ki volt nyúlva, de összeszedtük magunkat és visszacsatlakozva a túra elején elkezdett útvonalra, 20 km után visszaérkeztünk a Boronkay elé kb. 10-15 fős létszámmal.
 
 
Összegzésképpen egy nagyon változatos, élményekben nem szűkölködő kerékpározással lehetünk gazdagabbak. A túra hossza 90 km-re jött végül ki.
 
Búza Domonkos 10.b

 

Pihenő a Szent Orbán Fogadónál (360-os panoráma) - fotó: Martzy


 Szmandray Martzy fotói