Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Egészségnevelő előadás a genetikáról

2013-03-12 06:50:44

A Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány a „TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0371” pályázat „Egészséges Életmód Program a Dunakanyarban” című programsorozat keretében 2013. március 8-án Prof. Dr. Czeizel Endre tartott előadást a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumban olyan diákoknak, akik biológia tudományterületén képzelik el továbbtanulásukat. Az előadáson a boronkay-sokon kívül részt vettek a Madách Imre Gimnázium és a Bernáth középiskolából diákjai, és a középiskolák biológia tanárai is.

Az alábbiakban Hujbert Kata gondolatébresztő írását olvashatják:
 
 
Az előadásra nagy várakozással érkeztünk, hisz mindig érdekes a legfrissebb kutatásokról hallani, főleg, ha azt olykor még humoros formába is öltöztetik. A professzor úr elsősorban különböző betegségek genetikai és környezeti okairól és megelőzéseiről beszélt. Továbbá részletezte a Humán Genom Projekt (az emberi géntérképek felkutatásáról szóló kutatás) eredményeit és a kutatások jövőbeli elképzeléseit. Hangsúlyozta a géntérkép teljes ismeretének szükségességét, hiszen a hibás, fehérje alkotók csak ennek a segítségével átalakíthatók. Egy ember a teljes géntérképét például az USA-ban akár 99 dollárért megismerheti.
 
 
A professzor úr mesélt a lombik-bébi eljárások hazai és külföldi tapasztalatairól egyaránt. Szólt a már jól működő módszerekről a genetikai betegségek megelőzése érdekében, például a magzatvédő vitaminokról, amelyek kb. 12 féle vitamint tartalmaznak, 92%-ban megelőzik az idegrendszeri fejlődések rendellenességeit. Egy érdekes eljárás, amit a professzor úr kiemelt előadásában, az a mitokondriális betegségek megelőzése. A mitokondrium egy energiatermelő sejtszervecske, amely a hímivarsejtben is és petesejtben is megtalálható, de a benne levő DNS és így a mutációi az utódba csak a petesejtből kerülnek be, a hibás DNS-t így nem tudja „kijavítani” a szervezet. Az új eljárás lényege, hogy a beteg nő petesejtjének sejtmagjába egy egészséges nő petesejtjének sejtmagját helyezik. Tehát, ha a petesejt megtermékenyül, gyakorlatilag 3 szülővel fog rendelkezni, és a betegséget ez által kivédték. A mitokondrium alvó részének mutációjától és ilyen módon már meg lehet szabadulni. Ez a kezelés persze csak akkor jöhet létre, ha a szülők „in vitro” szeretnék gyermeküket létrehozni. 
 
 
Egy másik fontos témakör volt az előadás során: az őssejtek. Az őssejtek a csecsemő köldökzsinórjában lévő sejtek, amelyek még képesek különböző sejtekké, majd szövetekké specializálódni. Kevesen tudják, de létezik felnőtt őssejt is, amely minden ember csontvelejében megtalálható. Ha ezeket az őssejteket megőrizzük és mesterséges módon különválásra késztetnénk, akkor a specializálódott sejtekből (izomsejtekből, bőrsejtekből, zsírsejtekből) szövetek előállítására is képesek lennénk. Ezek a kutatások is még gyerekcipőben járnak, de a tudósok nagy reménnyel kísérleteznek ennek érdekében. Külföldön sok helyen már őssejt bankokat is kialakítottak, hogy a köldökzsinórból kinyert őssejteket tárolni tudják. Hazánkban még nincs ilyen intézmény, de évek óta küzdenek a létrehozásáért. 
 
 
A genetika gyorsan fejlődő tudományága morális és erkölcsi kérdéseket vethet fel minden egyes témában. Az ember újabb és újabb korlátokat lép át a modern orvostudomány segítségével, de kérdés, hogy élünk-e az eredmények adta lehetőséggel, és azokat jóra használjuk-e. 
 
Prof. Dr. Czeizel Endre Szókratész egyik híres sorával búcsúzott: „Az ember legfontosabb küldetése, hogy ismerje meg önmagát, mert ha ismeri önmagát, a saját sorsát képes majd irányítani.”
 
Hujbert Kata 
Boronkay György MKI és Gimnázium 11/G