Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Éjszakai túlélő túrán járt a Boronkay csapata

2012-11-30 08:00:00

Péntek volt, november 30-a, eljött a nagy nap. A vasútállomáson találkoztunk fél ötkor azzal a csapattal, amelyik még nem egészen tudta, hogy mire vállalkozik. Izgatott volt tehát mindenki, tanár és diák egyaránt. 

A vonattal elmentünk Kismarosig, onnan busszal Királyrétig. Egy darabig frissen, üdén róttuk a kilométereket, de ahogy haladtunk, egyre fogyott a jókedv. Első pihenőnk Nagy-Hideg-hegyen volt, itt némi pihenés és felmelegedés után indultunk tovább. Jómagam - pusztán az önbecsülésem miatt – az elől lévőkhöz csatlakoztam, Jakus tanár úr kisebb csoportjához. Némi gyaloglás után aztán rájöttünk, hogy egyedül maradtunk, mert rossz utat választottunk. Végül kiderült, hogy ez is jó volt, csak lényegesen hosszabb. Itt említném meg Jakus tanár úr  bölcsességét, mi szerint nem válunk külön, mindenki együtt marad, így megyünk tovább. 
 
 
Némi kitérő után felértünk a Csóványosra, ahol a többiek már vártak minket. Egy kis pihenő után elindultunk visszafelé. 
 
 
A hazaút volt a legnagyobb kihívás, mindenki fáradt volt már, hideg volt, álmosak voltunk, csak az akaraterő és némi büszkeség hajtott. Néhol a kijelölt úton, néhol árkon-bokron keresztül haladtunk a térdig érő sárban. Kaszás és Szlobodnik tanár urak bíztató szava sokat segítettek, de amikor kiderült, hogy másfél kilométer helyett még hat van hátra, mindenki elsápadt. 
 
Az utolsó kilométereket már csak erős bíztatásra tudtuk megtenni, no meg az hajtott, hogy már nincs sok hátra. 
 
Boronkay Éjszakai Túra! Megcsináltalak!
 
Csordás Rómeó 12.f