Előadás a Boronkayban az internetes bűnözés veszélyeiről 

A váci rendőrkapitányságról érkezett Takács Mlatilik Timea rendőr hadnagy, aki beszámolt arról, hogy pontosan mi is az az internetes bűnözés, avagy kiberbűnözés. Ebbe minket,  diákokat is belevont, különböző kérdésekkel. Pl.: Mi mit gondolunk, milyen fajta online térben történő bűnözések folynak a világban? Sok jó válasz volt. Ez az előadás 2 órán át tartott, ami számomra nagyon hamar eltelt, mert érdekesnek találtam. Sok kérdésemre kaptam válasz. A legtöbb megdöbbentett... Tanulságos volt számomra az előadás már az elejétől kezdve, hiszen mindannyian sokat használjuk az internetes felületeket, és - bár én még személyesen nem találkoztam bűnözővel-, minden bizonnyal óvatosabb leszek és gondolom, más is így van ezzel.



A szakirodalom “számítógépes bűnözés”, avagy más szóval “kiberbűnözés” néven foglalja össze azokat a bűncselekményeket, melyeket jellemzően számítástechnikai eszközök és/vagy adatok felhasználásával lehet elkövetni. Ezen bűncselekmények köre egyébként igen széles és vannak köztük olyanok is, melyeket nemcsak számítógéppel lehet elkövetni, de fellelhetőek a kifejezetten hacker jellegű tevékenységek is. 



Míg régen voltak a „cukros bácsik”, akik távolról figyelték meg a kiszemelteket, és követték, akár több hónapon keresztül és várták a megfelelő pillanatot, addig ma már a bűnözők a Facebook, Instagram bejegyzéseket figyelik. (pl.: a család posztolja, hogy Dubaiban nyaralnak.) Ingyen préda. Az ilyen bűnözők nappal tevékenykednek, mert éjszaka nagyon feltűnőek lennének. 
 Külön kategóriát képeznek azok a számítógéphez kapcsolódó bűncselekmények, amelyeket a törvény más tényállás alapján büntet (például pedofília). Sok ember használja ki a fiatalokat és zsarolja őket, ha nem tesznek meg bizonyos dolgokat, és sajnos vannak visszafordíthatatlan cselekedetek is. Általában olyan gyerekek kerülnek ilyen helyzetbe, akik társaságra vágynak, nincsen olyan valaki, akivel beszélgethetnének és ezzel sodorják magukat veszélybe. Hiába vagy otthon a négy fal között a szüleid körében, még akkor is képesek a profi bűnözők csapdába csalni a világhálón.
Szó volt még az internetes vásárlásról is. Ha valaki online rendel, akkor mindenképpen meg kell néznie az oldal linkjét. A bankkártyás vásárlás esetén el kell jusson az illető a banki fizető oldalra. Ha más jelenik meg pl.: kérik a bankkártya összes adatát, lakcímet stb., akkor az biztosan átverés. A másik ilyen helyzet, amikor bankon keresztül kap valaki pénzt, és bármilyen probléma adódik, akkor a bank SOHA nem hív telefonon. CSAK postán küld levelet, vagy e-mail-ben közöl mindent. A másik online fizetési lehetőség a webkártya.  Amikor fizet valaki, erre a számlára küldi a pénzt, és utána pedig a webkártyáról utalja a megfelelő helyre. Tehát, ha valaki meg szeretné szerezni a bankkártya adatait és vele együtt a pénzt is, akkor nem fog találni semmit. Ha mégis megtörténik a baj és ellopják az adatokat, akkor egyből a rendőrségre kell menni, és jelezni a banknak, hogy zárolják számlát. Azt gondoltam volna, hogy 2000-3000 Ft nem sok, ezért nem kell a rendőrséget értesíteni. Sajnos így gondolja az is, aki megszerezte a pénzt tőled. BE KELL MENNI, mert akkor kézre lehet keríteni a bűnözőt és a pénzt is visszakaphatod.
Ez az előadás elgondolkodtató és hasznos volt számunkra. Tanuljunk a másik hibájából, hogy mi már ne essünk bele ezekbe a „csapdákba”.

Gödri Dániel 9.K osztály