Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Feldíszítve áll a Boronkay karácsonyfája

2014-12-12 19:45:33

Itt az északi féltekén az egyre elsötétülő téli hónapokban mindenki késztetést érez, hogy így vagy úgy, de valahogy egy kicsiny fényhez jusson. December 12-én Heiszig Melinda 9.D-s osztályának jutott osztályrészül, hogy e várva-várt fényeket elhozzák közénk, e napon ők díszíthették fel az iskola karácsonyfáját.

 
A csillagászati téli napforduló az északi féltekén december 21-ére esik. Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én a „Napisten” születésnapjaként ünnepelték. A Római Birodalomban az ünnepet a Mithrász-kultusz terjedésének következtében már a 3. századtól kezdve megtartották. Az ókeresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta. Az első nikaiai zsinat döntése alapján 325-ben az ókeresztény egyház erre a napra helyezte Jézus születésének évfordulóját: a karácsony ünnepét.
 
Aztán a középkorban szokássá lett, hogy egy fiatal fát kivágtak, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért.
 
Az első feljegyzés egy karácsonyfáról Strasbourgból származik a 15. század végéről. Ekkoriban még almával, ostyával díszítették a faágakat. A gyertyás karácsonyfáról elsőként az 1660-as években emlékeztek meg.
 
Legendás történet fűződik Luther Mártonhoz is, aki állítólag először állított gyermekének karácsonyfát. 1521-ből Elzászból származik az első írásos emlék a fenyőfa árusításáról. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, majd a keresztény országokban világszerte, így Magyarországon is a fenyőfaállítás szokása.
 
E mostani feljegyzést a majdani utódoknak a Boronkay feldíszített karácsonyfájáról már nem kódexbe, hanem billentyűzeten webre Hujbert István írta és a borlapos Molnár Zoltán örökítette meg digitális fényképezőgépével.
 
Köszönet a 9.D osztálynak a díszítésért!