Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium
  1. Nyitó oldal
  2. Nyitó oldal
  3. Hiszek a zene formáló erejében – Matos Dennis, a marimbás

Hiszek a zene formáló erejében – Matos Dennis, a marimbás

2012-07-21 19:49:00

Már a megjelenése sem mindennapi. Laza szerelésben ballag előttem a folyosón, mindenkivel jattol, mindenkinek köszönget, hívják, ide-oda, lányok előre integetnek neki, torzonborz haja belóg a szemébe, arcába, barna bőre már önmagában is igen feltűnővé teszi... Egy jelenség.

Aztán egy ünnepségen megszólaltatja kedvenc hangszerét, a marimbát. Úgy jár a keze, hogy szabad szemmel követhetetlen, olyan hangulatot varázsol pillanatok alatt, hogy megint csak nem lehet nem ráfigyelni. Mackós termetével ellentétben minden haja szála rezdülésében ritmus van, teljesen átadja magát a zenének, élvezi, hogy a közönség veszi az adást, játékos, élettel teli, vidám, modern, egyszerűen feledhetetlen. Ünnepet varázsol oda is, ahol unalom volt eddig. S hogy fokozni lehessen az eddigieket, a következő műsorszámban hasonló külsejű testvérével játszik duóban, no itt már szétszedi a közönség a termet. Később megismerkedünk, a társaság középpontja, a szilveszteri és egyéb bulik főszervezője, mindig forr körülötte a levegő. Lehetetlen nem tegeződni vele... 
 
Mit jelent számodra a zene?
 
A zene, a ritmus ott van mindenben. A madarak csiripelésében, a vonat zakatolásában, a villamos csilingelésében, minden ember járásában. Én mindenben zenét hallok, a világ, mely körülvesz, számomra zene. Ezt leginkább ütős hangszereken tudom legjobban kifejezni. Nem vagyok a szavak embere, ha beszélnem kell, csak dadogásnak érzem ahhoz képest, ahogyan a világról a zene nyelvén tudok, és legfőképp szeretnék beszélni. Mivel édesapám kubai, pici gyermekként a pezsgő kubai zenét doboltuk az asztalon, vagy ami éppen kezünk ügyébe került a bátyámmal. Próbálkoztam más hangszerekkel is, de végül az ütősöknél maradtam, mert szakemberek véleménye szerint a testi adottságaim is erre predestinálnak, nagyon lazák a csuklóízületeim, nagyon érzem a ritmust, végtelen szabadságvágyamat ezekkel a hangszerekkel tudom leginkább átélni.
 
 
A zenei habitus és szabadságvágy a latin vérből ered?
 
A szabadságot egy hatalmas ajándékként élem meg, s leginkább az improvizatív zenében tudom megjeleníteni. Egy ideig nem tudtam, hogy miért nem szeretek szimfonikus zenekarban játszani. Ott nagyon együtt kell működni a karmesterrel és a többi zenésszel, mert különben szétesik a darab. Ott érzem leginkább, hogy az általam megélt darab és a karmester által megélt darab az esetek többségében nem ugyanaz. Ez feszültséget okoz. Sokkal szívesebben zenélek abban a bandában, melyet barátainkból alakítottunk, ahol improvizálunk, attól a szerzőtől játszunk, aki számunkra éppen akkor a legközelebb áll. A gyakorlást nagyon sokan nyűgnek, kötöttségnek tekintik, én abban nem érzem a szabadságvágyam korlátozását, sőt, úgy élem meg, mintha koncerten lennék, még élvezem is, ha egy idő után valami nagyon megy.
 
 
További videók:  
 
Volt a családból zenei indíttatás?
 
Szüleim mindketten fizikusok, s úgy neveltek, hogy három dolog nagyon fontos az egészséges lelki fejlődéshez: az iskolai komoly tanulás, a sport és a zene. Ezért középiskolába a váci Boronkay középiskolába írattak, ami az ország egyik legerősebb iskolája, ráadásul egy speciális osztályba, ahol heti sok-sok órában kémia, labor, biológia, fizika, erős matematika órák voltak, amiben úgy éreztem, hogy megfulladok. Persze nem is tanultam, annál többet zenéltem, visszajártam a váci zeneiskolába, és egyre inkább megfogalmazódott bennem, hogy semmi mással nem akarok foglalkozni, csak a zenével. Egy évembe telt, mire ezt a szüleim is belátták és megengedték, hogy másik iskolába jelentkezzek. Így kerültem idén a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumba, ahol a hangszer mellett zeneszerzést is tanulok. Nagyon a helyemen érzem most magam. Végre Holló Aurél ütős-művésztanár kezei közé kerülhettem, akit Magyarországon jelenleg az egyik leghíresebb kortárs ütős művészként tartanak számon, és tanárként is fantasztikus. Úgy érzem, nagyon sokat tanulhatok tőle, sokat csiszolhat rajtam. Fazekas László tanár úrnak is nagyon sokat köszönhetek. Ő volt az, aki hatodikos korom óta arra bíztat, hogy zenész legyek, mert erre születtem. Tudást, erőt sugárzott, az alapokat olyan jól építette meg, hogy arra nemcsak viskót, de palotát is lehet építeni. Rengeteg alkalommal külön foglalkozott velem, gyakran egy-egy fél órát még ráhúztunk, s addig nem nyugodott, míg valami azon a színvonalon nem ment, amit ő elvárt tőlem. Mindig magasra tette a mércét. Versenyről versenyre jártunk, megtanított élvezettel játszani (mert ő is mindig így játszik), s megtanított a vereséget is elfogadni.
 
Melyik versenyeredményedre vagy a legbüszkébb?
 
Szüleim anyagi támogatásának köszönhetően, eljutottam az Olaszországban 2009-ben megrendezett Giornate della Percussione International Competition Fermo ütős nemzetközi versenyre, ahol Vibrafon kategóriában II. helyezett lettem. Nem is a helyezés volt a legfontosabb, hanem hogy a zsűriben jelen volt Ney Rosauro világhírű brazil marimba művész, aki azt mondta, hogy kitűnő kezem van és nagyon jó adottságaim a marimbához, lát bennem fantáziát, feltétlen folytassam, ne adjam fel.
Magyar országos ütős versenyeken öt alkalommal első helyezést hoztam el. Spanyolországban két II., Olaszországban szintén két II. helyet gyűjtöttem be. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy Fischer Iván egy versenyen nyújtott teljesítményem alapján meghívott a Fesztivál Zenekar egyik nagyszabású koncertjére, ahol én voltam az ütős és együttzenélhettem a nagyokkal. A Jaltában megrendezett „Voshizdenije” Nemzetközi Ifjúsági Zenei Versenyen 2011-ben első helyezést kaptam, majd Vlagyimir Szpivakov, világhirű karmester meghívására felléphettem a Moszkvai Zenekar által szervezett „Moszkva Vstrechajet Druzej” fesztivál keretén belül, szólistaként. A koncertet több orosz, spanyol, angol, belga TV csatorna is átvette és közvetítette.
 
Kedvenc zeneszerzők?
Debussy viszi a pálmát, de mostanában Nebojsa Jovan Zivkovic szerb zeneszerző és marimba művész áll a legközelebb hozzám Az olaszországi versenyen volt szerencsém hallani őt, lenyűgözően játszik, feledhetetlen. Zsűritagként tőle is komoly bíztatást és sok jó tanácsot kaptam és sokat tanultam azon a kurzuson, melyet vezetett. Nagyon szeretem még Havasi Balázs zongorista, zeneszerző szimfonikus darabjait.
 
Hogy állsz te magad a zeneszerzéssel?
 
A Drumofon nevű bandánkkal saját darabokat játszunk, mely rendkívül izgalmas. Eltolt ritmusok 13/8, 7/8, különös akkordok, disszonáns, egyedi hangzásokban valami egészen új világ nyílik meg számomra. Egy pályázatra írtam már szóló marimba darabot, van már kész szimfonikus zenekari darabom, most készül egy zongora concertom, mely szintén eltolt ritmikájú, de a letisztázott akkordok révén a közönségnek könnyebben emészthetőbb, elfogadhatóbb.
 
Hírhedett zenésze leszel a világnak?
 
Számomra Bartók zenéje nagyon ijesztő, nem akármilyen korban élt ő. Nem szeretném magam még véletlenül sem vele összehasonlítani, de én szeretnék több nyugalmat vinni a zenémbe, feloldani a feszültségeket, mellyel ma is tele a világ.
 
Hogy fogadja zenédet a korosztályod?
 
Egy része nem díjazza, de a környezetemben élő barátaink, nagyon sok fiatal szereti, megérti és élvezi ezt a muzsikát. A közönség Vácon általában nagyon hálás, egy jó hangulatú koncertre nagyon sokan eljönnek volt Fazekas tanítványok, családtagjaik és barátaik. A színpadon érzem magam igazán otthonosan, van bennem egy egészséges exhibicionizmus, meg akarom mindenkinek mutatni, hogy mi van a zenében és hogy jelenleg hol tartok.
 
A közeljövő...?
 
A konzervatórium elvégzése után vagy Luxemburgban, vagy Franciaországban tervezem a továbbtanulásomat, mert ott van két olyan tanár, akiktől mindent meg szeretnék tanulni, amit tudnak. Bízom benne, hogy a zenémet szeretni fogják az emberek, sok örömet szerezhetek minél nagyobb közönségnek, és hogy a zenének van és lesz is jövője. 
 
Szilágyi Erzsébet

A weboldalon cookie-kat használunk, amik elengedhetetlenek az oldal működésének szempontjából.