Jendrék Miklós nemzetközi sikere

Gratulálunk a sikerhez!

Beszélgetés Jendrék Miklós fizika tanárral

„Attól a perctől kezdtem a fizikát szeretni...”

Szeptember 26-án – immár kilencedik alkalommal – megrendezésre került a Kutatók Éjszakája elnevezésű országos éjszakai rendezvény. Az előző években is nagy népszerűségnek örvendő esemény idén is hatalmas tetszést aratott a maga hetvenezer látogatójával. Az idei rendezvény még 160 programmal bővült, így összesen 2344 előadás, bemutató és foglalkozás várta a szórakozva tanulni vágyó látogatókat.

Mindez 101 kutatóintézményben zajlott az ország minden részén és több, mint 2000 kutató- és szakember képviselte a legkülönfélébb tudományágakat. „A legnépszerűbb programok a nyitott mérnöki, informatikai és biológiai laborok és a kémiai bemutatók voltak.” – nyilatkozta Lampért Kármán Tímea projektvezető.

Jendrék Miklós, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium fizika tanára előadóként részt vett a Kutatók Éjszakáján. Október 11-én, Debrecenben megrendezett „Science on Stage” magyar előválogató rendezvényen is indult, ahol elnyerte a jogot, hogy Ő is képviselje Magyarországot 2015 nyarán, Londonban, e tudományos verseny nemzetközi megméretkezésén.

- Miért választotta a fizikusi pályát? Esetleg egy elgondolás miatt, hogy „fizikus leszek, ha nagy leszek”, vagy fokozatosan szerette meg ezt a tudományágat?

- Lehettem vagy hetedikes általános iskolás, amikor betegség miatt nem mentem iskolába, és a bátyám hozott a könyvtárból egy könyvet, amely arról szólt, hogy hogyan kell rádiót készíteni. Lényegében ez indított el ezen a pályán. Attól a perctől kezdtem a fizikát is szeretni, amit korábban majdhogynem utáltam. Mindig érdekeltek a különböző eszközök, kíváncsi voltam, vajon mi van a dolgok belsejében? Lehet, hogy ha lett volna valamilyen elektronikai vagy műszaki szak a közelben, oda mentem volna. De abban az időben a fizikaszak volt a menő, nagyon sokan választották ezt a pályát. Csak az osztályomból öten. Az egyetemi előadásokon 125 ember ült egyszerre egy teremben. Nagyon-nagyon népszerű volt, nem úgy, mint manapság.

- Való igaz. Mostanság a gyerekek nem szívesen választják a természettudományos szakok valamelyikét.

- Mi – akik természetismereti tárgyakat tanítunk – igyekszünk ösztönözni a tanulókat, hogy próbáljanak meg valamilyen reál faktot választani. Ha esetleg kiderül, hogy nem megy, onnan még át tudnak menni máshová, de a fordított irányú váltás már nehezebb. Nem akarom megbántani a magyar szakosokat, de, ha itt-ott kimarad egy költő vagy egy író, attól még nyugodtan lehet tovább haladni, de fizikából annyira egymásra épül a tananyag, hogy a lemaradás szinte behozhatatlan.

- Milyen módszereket használnak arra, hogy a fiatalságot a természettudományi pályák felé tereljék?

- Ezen a téren a fizikának elvitathatatlan előnye a kísérletezés lehetősége. Jómagam ezt külön műfajként kezelem és művelem. Ez azt jelenti, hogy az iskolaszertár taneszközei mellett újrahasznosított tárgyakból készített, saját fejlesztésű kísérleteimmel igyekszem érdekessé tenni az órákat. Ezeket a kísérleteket iskolán kívüli fórumokon is bemutatom nemcsak diákoknak. Ez az egyik lehetőség, a másik pedig az, hogy tudatosan hangsúlyozzuk a tantárgy fontosságát. Sokkal inkább biztosított az elhelyezkedés olyan területen, ahol még mindig nagy a szakemberhiány.

- Hogy lett végül tanár és nem esetleg kutató vagy valamilyen mérnök aminek szintén sok köze van a fizikához?

- Mondhatnám úgy is, hogy véletlenül lettem tanár. Az egyetemen kezdetben úgy volt, hogy alkalmazásba kerülök, és kutatói munkát fogok ott végezni, de aztán rajtam kívüli okok miatt nem így alakult. Elkezdtem tanítani és később ugyan kihagytam egy-két évet, de utána éreztem, hogy a másfajta munka már nem elégít ki. Akkor visszakerültem erre a pályára és azóta is nagyon jól érzem itt magam, és most mást el se tudnék képzelni.

- Mit tudna mondani a fizika helyzetéről az iskolában?

-’89 óta vagyok az iskolában, tehát 25 éve. Nagy iskola vagyunk, műszaki középiskola, tehát a fizikának ILLENE, hogy megtisztelő helye legyen és megfelelő szerep jusson neki. Ez többé-kevésbé így is van, tehát nem az iskola rovására írható az évtizedek alatt megfigyelhető ingadozás a fizikaoktatás színvonalában és a tárgy iránti érdeklődésben. Ez országos jelenség. Iskolánkat végző diákok túlnyomó része nem a természettudományok valamelyik területét, hanem a műszaki vonalat, mérnöki pályát választják.

- Ám annak is szerves része a fizika.

- Igen. A probléma az, hogy nem mindenki tudatosítja magában, hogy a műszaki tantárgyak fizikára épülnek. Nem a gépészet vagy elektronika épül a fizikára, hanem fordítva. Ugyanakkor a fizika érettségi nem kötelező, szabadon választható, akár más tárggyal ki is váltható. Így a fizika ilyen mód a háttérbe szorult. Úgyhogy ezért vannak ezek a népszerűsítő rendezvények, hogy újra megszerettessük a tanulókkal a fizikát. Nem csak azért, mert fontos tantárgy, hanem mert a természettudományok területen való jártasság az általános műveltséghez is hozzátartozik.

- Ön az elmúlt egy-másfél hónapban két rendezvényen is járt és előadásokat is tartott ott a fizika terén. Kíváncsi lennék, hogy például a Kutatók Éjszakája és Kutatói börze elnevezésű országos kiterjedésű rendezvényeken, hogy sikerült az ottani előadás?

- A két rendezvényt külön választanám, mert a Kutatók Éjszakájára meghívásos alapon választják meg az előadókat, a „Science on Stage” fesztiválra meg pályázati úton lehet bejutni. A Kutatók Éjszakájára Ericsson díjas tanárként kaptam felkérést. Ez a rendezvény az Ericsson Magyarország szervezésében történt. Rengeteg helyszínen nagyon sok ilyen meg hasonló, Kutatók Éjszakáját magába foglaló rendezvény volt. A mi feladatunk volt, hogy érdekes és látványos kísérleteket mutassunk be. Meg volt adva, hogy kinek mikor kell előadnia, és minderre fél órát kaptunk. Kis csúszás miatt este tízkor került rám sor. Ami annyiból volt kicsit hátrányos, hogy a kísérleteim jellege alapján bármelyik korosztálynak megfelelt volna, de a kicsiket már elvitték arra az időre. Volt közönség, volt siker meg minden, csak lehetett volna szervezésileg úgy variálni, hogy a kisebbek is lássák.

- Korábban is tartott előadást ezen a rendezvényen vagy ez volt az első alkalom?

- Kísérleti bemutatókat már nagyon régóta tartok, de a Kutatók Éjszakáján első alkalommal voltam.

- Debrecenben volt egy rendezvény, tudna nekem mesélni róla?

- Most ötödik alkalommal került megrendezésre a „Science on Stage” nemzetközi fesztivál magyar előválogatója. Kezdetben „Physics on Stage”, azaz „Fizika a színpadon” címmel indult. Később a szervezők rájöttek, hogy érdemes bővíteni kémiával, biológiával stb. Most már úgy van, hogy matematika, fizika, kémia, biológia és informatika tanárok is nevezhetnek, ha van valamilyen innovatív ötletük, amit be tudnak mutatni, és ami az oktatásban is használható. Legyen egyszerű, legyen látványos és keltse fel a fiatalok figyelmét. Mindig van egy ország, aki vállalja az európai szintű rendezvény lebonyolítását. Ezt előzi meg a tagországokban megrendezett előválogatás. Azt hozzá tenném, hogy már másodjára indultam. Először 2011-ben voltam egy ilyen előválogatáson, ami a Csodák Palotájában lett megszervezve. Akkor csak 17 jelentkező volt országos szinten, és akkor is fődíjat nyertem. Koppenhágában volt a nemzetközi fesztivál. Idén a több mint 50 pályázat közül 42 projektet találtak érdemesnek a szervezők arra, hogy bemutatásra kerüljenek. Végül a 42 produkcióból 9-et választott ki a szakmai zsűri – főiskolai, egyetemi tanárok, professzorok, akadémikusok. Az ő megítélésük alapján engem is beválasztottak a kilenc fő közé. A csapat Magyarországot fogja képviselni Londonban jövő nyáron.

- Hogyan érzi? Ez Ön számára mekkora jelentőséggel bír, hogy újból képviselheti országunkat ezen a jelentős eseményen?

- Az a helyzet, hogy most nagyon erős volt a mezőny, csak mi fizikusok több mint 20-an indultunk. Voltak közöttük közismert főiskolai, egyetemi tanárok, oktatók és a fizikát hivatásszerűen népszerűsítő szervezetek képviselői is.  Talán azért volt szerencsém, mert olyan irányt választottam a kísérleteim kivitelezéséhez, amelyben nagyon egyszerű eszközöket használok és minimálisak az anyagi költségek. Eszközeim többnyire bontott alkatrészekből és újrahasznosított tárgyakból állnak. Ez most úgy látszik bejött az idén, mert a kísérletek könnyen megismételhetőek. Azt vettem ki a zsűri reakciójából, hogy több ötlet nagyon tetszett nekik, merthogy hasznosítható a tanulásban és a tanításban. Tehát nem kellenek képletek hozzá, hanem egyszerű mozdulatokkal sok minden be lehet mutatni.

- És idén milyen projekttel indult és nyert a „Science on Stage”-en?

- A projektemnek azt a címet adtam, hogy „Transzformációk egy témára”. Különböző eszközökből nyert vagy előállított elektromos jelet alakítottam át hanggá. Ehhez sajátkészítésű elektroakusztikus- és optoelektronikus átalakítókat használtam.  A lényeg az, hogy – főleg tekercsek segítségével és mágneses mező felhasználásával – hangot keltettem, vagy átalakítottam.

- Ez hetedikes és nyolcadikos osztályoknak nagyon érdekes tananyag tud lenni, főleg ha kísérletekkel is ki van bővítve.

- Igen, mondok egy pár példát. Egyszerű mobilkihangosító. Kell hozzá egy aktív hangfal, és egy vasmagos tekercs. Ha közelítjük a mobilunkhoz, akkor már gyönyörűen kihangosít. Mikrofonokat készítettem pohárból, konzervdobozból és fűrészlapból. Meg hangszedőt, mint ami a gitárnál van. Az is egy egyszerű működő modell. Meg olyan gitárt is készítettem, ami fénysugárral működik. Ezek egyszerű és egyben látványos megoldások.

- És mi lesz majd Londonban? Előre meghatározott téma vagy az indulók szabadon választhatnak?

- Lényegében arra kaptunk „jogosítványt”, hogy kivihessük magunkkal, amit itt mutattunk be. Egy kis átalakítás, továbbfejlesztés még lehetséges, de nagyjából ezt a témát kell ott is bemutatnunk. Az egész a gyakorlatban úgy működik, hogy mindenki kap egy asztalt, és azon szemléltetheti a kísérleteit. Bárki bejöhet, nyilvános a rendezvény. Közben zsűri is meglátogat bennünket, de nem tudjuk, hogy mikor. Ezért nem árt, hogy ha kedvesek vagyunk mindenkihez. Ez egy többnapos rendezvény, és naponta többször fogunk bemutatókat tartani.

- Mennyi időre kell majd kiutazniuk Angliába?

- Általában 4-5 napig szokott tartani a fesztivál. Jövőben június 17.-től 20.-ig tart.

- És ezt ki fogja finanszírozni?

- Ezt maguk a vendéglátók, adott esetben a londoni „Science on Stage" szervezete. Ők biztosítják a szállást, az utazást és az ellátást.

- Köszönöm a beszélgetést és már alig várom, hogy megtudjam, milyen eredmények lesznek a londoni „Science on stage”-en.

Vajda Theodór