Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Jó volt Máltán magyarnak lenni - Úszócsapatunk sikerei

2011-06-15 15:39:00

Iskolánk csapata képviselte hazánkat Vácról a Máltán május közepén megrendezett középiskolások Úszó Világkupáján. 

 

Galériában bővebb képanyagot megtekinthetik itt.
Bemutatkozó filmjük itt található.
 
Ennek kapcsán kérdeztem a csapat tagjait az élményeikről.
 
„Tizenketten voltunk Máltán, abból hat váci, boronkays lány, mi alkottuk az iskolai csapatot, hat nem boronkays, ők a vidékválogatott csapat tagjai, akik az ország különböző részeiről jöttek (Kaposvár, Celldömölk, Székesfehérvár, Pécs, Nagykanizsa, Miskolc).  Az iskolai csapat tagjai: Bata Natali, Jakubovich Renáta, Kovács Kitti, Madarász Mária, Molnár Tünde, és Prohászka Anna. A hat boronkays diák közül öten a váci Vízmű SE sportolói vagyunk, ezúton is szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni az egyesületnek.
 
Milyen út vezetett a Világkupa döntőjéhez?
 
Először a megyei diákolimpiát nyertük meg, az országos diákolimpiai döntőn harmadik helyezést értük el, de mivel mi voltunk a dobogós helyezettek közül a legfiatalabbak, ezért mi mehettünk ki, mert mi fértünk be abba a korosztályba,(14-17), melyben a versenyt hirdették. Mindez nem sikerülhetett volna Nagy Péter tanár úr nélkül, aki , mint minden évben,  most is lelkesen szervezte az úszódiákolimpia körüli teendőket.  
 
Hogyan indult az út, milyen élmények értek?
 
A repülő először Münchenben szállt le, mivel nincs közvetlen járat Máltára. Csütörtök reggel indultunk, délután háromkor landoltunk. Eligazítás, akkreditáció, átnézték a nevezéseket, elfoglaltuk a szállást, s ezzel el is telt az első nap.
 
 
Minden csapat mellé kaptunk egy fiatal, máltai vezetőt, akire rábíztak, aki mindenben segített. Nagyon nagy hasznát vettük az angoltudásunknak, mivel Máltán a hivatalos nyelv a máltai mellett az angol is. A máltaiak nagyon szívélyesek és kedvesek voltak, úgy éreztük, hogy bennünket, magyarokat kitüntetett szeretettel vettek körül. Némelyikük volt már Budapesten, az első találkozáskor magyarul köszöntöttek bennünket. Jó volt kinn magyarnak lenni.
 
Második nap délelőtt mentünk az uszodába edzésre, délután volt a nyitóceremónia. A csapatból Molnár Tündét kiválasztották egy máltai fiú mellé, akivel közösen mondták el angolul a versenyzők nevében az eskü szövegét, mely arról szólt, hogy sportszerűen versenyzünk és tiszteljük egymást.
 
Szombat reggel kezdődött a verseny, a csapat ekkor úszta a 6X50 méteres gyorsváltót, ahol kilencedikként nem jutottunk be a döntőbe. Délután a döntők zajlottak, mi szurkoltunk a vidékválogatott csapatnak, akik dobogós helyezéseket értek el. 
Este volt a nemzetek találkozója, ahol minden ország részt vett és bemutatkozott. Mi népviseletben -matyó, kalocsai –mutattuk be Magyarországot, Vácot, az iskolánkat és az úszócsapatot. A népviselet mindenkinek nagyon tetszett, a bemutatkozó anyagunk is nagy sikert aratot, sokan gratuláltak.. Zenével, képekkel készültünk, bevontuk a közönséget, közösen táncoltunk. A képi, zenés anyagot Prohászka Anna készítette. Wolf Kati száma volt a zenei aláfestés. Két nap múlva vad idegen a melegítőnket látva rázendített Wolf Kata dalára. Büszkék voltunk, hogy így ismerik ezt az eurovisiós dalt. A nemzetek találkozója nagyon jó hangulatú volt, összehozta a csapatokat, levélcímeket váltottunk, kapcsolatok alakultak.
 
A vasárnap reggel folytatódott a verseny, ezen a napon jutottunk a döntőbe, mivel 4X50 méteres vegyes váltóban nyolcadikok lettünk. Még 200 méter vegyesen is döntős volt Bata Natali, ahol nyolcadik lett és 100 méter mellen Molnár Tünde ért el hatodik helyezést. 
Délután leúsztuk a döntőt, ahol nyolcadikok lettünk, de az edzőnk, Belák Brigitta nagyon meg volt elégedve az elért eredménnyel. 
 
 
Este bementünk a városba, Qawra városának központjába, ahol gyönyörű kikötőt, szállodákat láttunk, felejthetetlen este volt. 
Hétfőn barátságváltóval kezdődött a nap az uszodában, ahol 24 csapatra osztották a versenyzőket, és minden csapatban különböző nemzetiségűek vetélkedtek egymással. Jó hangulatban telt, itt szereztük a legtöbb barátot. Tizennyolc ország képviseltette magát Kínától Koszovóig. A vetélkedő után Málta fővárosába, Vallettába utaztunk busszal. Kétórás városnézésen vettünk részt. Délután volt a záró ceremónia, ahol kiosztották a helyezéseket és díjakat. Egyéni számokban nem osztottak érmeket, csak a csapatokat díjazták éremmel és trófeával. A ceremónia után zenés, táncos mulatságon vettünk részt, immáron jó barátokkal.
 
 
Kedden hajnalban indult a gép Vallettából Münchenen keresztül, délután ötre érkeztünk a Liszt Ferenc repülőtérre. Mindenkit vártak a szülők, jó volt megölelni egymást. Eddigi életünk legnagyobb sportsikerét éltük meg, sok barátot és sportolót ismertünk és szerettünk meg.
Szilágyi Erzsébet
 
Az eredmények összefoglalása:
 
 
A szövetség gratulációja: