Olvasótábor Csesztve, 2014 nyara

Olvasótábor tinikkel a 21. században? De még mennyire! 

 

 

Hogy kerültünk oda? 

A Petőfi Irodalmi Múzeum meghívására és szervezésében olvasótáborban voltunk Madách életének egyik fontos színhelyén. Vonzott bennünket a lehetőség, hogy együtt gondolkozhatunk, írhatunk, olvashatunk, játszhatunk mi, az irodalmat szerető diákok és tanárok. Gergelyi Katalin tanárnő a Nagy László Gimnáziumból, és jómagam, aki megszólította a boronkaysokat az olvasótábori programmal, vezettük és szerveztük a csesztvei napokat.

 

Mit találtunk a helyszínen? 

Vendégszerető embereket és elbűvölő tájat, 800 éves templomot, valamint irodalomtörténeti érdekességeket az európai projekt keretében megvalósuló Madách-kiállításon. A felújított kúria épületében tekinthettük meg a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a balassagyarmati Palóc Múzeum közös munkáját, amelyet a drámaíró halálának 150. évfordulója tiszteletére rendeztek. A Madách-kúria épületében is laktunk, egész héten játszottunk, ihletet merítettünk a szövegalkotási feladatainkhoz, a kvízjátékhoz, beöltöztünk a korhű jelmezekbe, a parkban beszélgettünk, sétáltunk, színjátszottunk.

 

 

Mit tettünk hozzá mi, táborozók a hely kínálta lehetőségekhez? 

Mindenekelőtt nagyszerűen szórakoztunk. Az ismerkedést elkezdtük már az utazás során, s ezt folytattuk a csesztvei hegytetőn, ahol történeteket meséltünk és mutattunk be egymásnak. A táj szépsége, a látókörünket a falun messze túl kitágító horizont segített bennünket a feloldódásban, közlékennyé és kreatívvá váltunk. Hoztunk a táborba számunkra kedves novellákat, amelyeket felolvastunk és megvitattunk a közös asztalnál. Gárdonyit, Karinthyt és Örkényt, kortárs angol prózát is hallottunk, de megismerhettük Szőnyi Sándor stílusát; a kortárs szerzők közül Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina novelláiból válogatott írásokkal bővítettük műveltségünket. Tóth Krisztina Pixel című művére írásgyakorlatot szerveztünk, a diákok az írónő látásmódját és stílusát próbálgatták meghatározott feladatok alapján. És hogyan kapcsolódott mindehhez Madách? Az alkotó munkák Madách fő művére, Az ember tragédiájára épültek. A csoportok feladatául kapott szóbeli és írásbeli érvelő szöveg állításai az első és a második szín mondatai voltak, vitatkozni tehát a mű alapján kellett. Az egyéni alkotómunka, a leíró szöveg témáját a kiállítás anyaga adta. A táborozók záró produkciója a csoportmunkában megrendezett és előadott jelenet volt a Tragédia szabad felhasználásával. De milyen tartalmak lehettek vonzóak a diákok számára ebből a filozófiai költeményből? Szívesen foglalkoztak-e magával a művel? Érettek-e valamit is az összetett jelentésű szövegből? A kiállítás közel hozta a látogatót, legyen az általános vagy középiskolás, Madáchhoz. A kvízjáték, amellyel egymást szórakoztattuk és mértük, ezt bizonyította. Az interaktivitás, a jelmezek felpróbálása, a színjátszási lehetőség tovább csökkentette a távolságot a mű és a befogadói között. A kiállítás utolsó terme mini színház, amelyben vetíteni is lehetett. Négy rendezést vizsgáltunk meg három szín alapján: az első kettő és a párizsi szín megoldásait néztük és beszéltük meg a felkészülési folyamatban. Visszamentünk időben Szinetár Miklós 1969-es filmes rendezését megvizsgálva, s összevetettük a Nemzeti Színház nyitó előadásával, Szikora János rendezésével; hatott ránk a különleges helyszínre, a szegedi Dóm térre álmodott Vidnyánszky Attila-féle rendezés, s különleges feldolgozásnak tartottuk Jankovich Marcell animációs filmes Tragédiáját. Sokféle irányból és forrásból közelítettük meg a művet.

 

A diákok gondolatait, üzeneteit, alkotásat közkinccsé tettük a fiktív Csesztvei Harsonában. Ez itt tekinthető meg:

 

A Harsona egy tréfás ötlet nyomán jött létre, no meg abból az igényből, hogy a gyerekeknek legyen egy emlékük a közös alkotásokról. Az íráskészséget fejlesztő feladatok eredményeként létrejött műveikből gyűjtöttük össze ezt a válogatást. 

Az egészet feltöltöttük a calameo.com nevű oldalra, ahol a tartalom szép, magazinszerű, lapozható formátumban érhető el.

 

Hogy nem fáradtunk-e bele a sok irodalomba, nem lett-e elegünk a szövegvizsgálatból? 

Rengeteget játszottunk esténként, kirándultunk éjszaka a kilátóhoz, vadasparkba látogattunk a negyedik napon, hogy egzotikus növényeket lássunk és állatokat simogassunk, vagy csak szabadon kószáljunk a természetben. Lerajzoltuk a templomot ajándékul Palánki Ferenc kántor úrnak a személyessé és bensőségessé tett idegenvezetésért. Bográcsos vacsorával vártak bennünket szállásadóink a Pirosalma-házban, naponta bőséges és változatos ebéddel házigazdáink a Majtényi-kúriához tartozó szálláshelyünkön.

 

 

Végezetül: tanári tapasztalataim szerint ma olvasótáborra szabadidőt és pénzt áldozni olyan különlegesség, amely vetekszik a legegzotikusabb nyári élményekkel. Miért?

 

G. Teiszler Mária

 

---

 Gergelyi Katalin segítségével a fotókból videót is készítettünk