Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Természetjárók túrái (2016-17) - 4. túra - Éjszakai túra

2017-02-16 13:58:00

A túraszakosztályunk 2016-os éjszakai túrája ismét a Börzsönybe vitte a túrázóinkat a tanév utólsó útján a december 16-ról 17-re virradó éjszakán.

 
 
Már sötétedett, amikor a túraszakosztály tagjai gyülekezni kezdtek a váci vasútállomáson. A vonattal Kismarosig jutottunk el, ahol átszálltunk a Királyrétig közlekedő menetrendszerinti buszjáratra, amin a hangulat kedvéért nem volt belső világítás.
 
Királyréten összeírták tanáraink a szokásos névsort, ami meglepően hosszú lett. Az első célpont a Nagy hideg-hegyi turistaház volt, ahová a 9 óra körüli időpontban terveztük az érkezést. Nagyjából félúton, a Magas-Tax-nál tartottunk egy röpke pihenőt. Az éjszaka ellenére különösebben nem volt sötét, még a lámpákra is alig volt szükség. A Hold és a csillagok olyan erővel világították meg a kopár erdő nyikorgó fatörzseit és a fagyott talajt, hogy szabad szemmel is biztonságosan lehetett haladni. Ennek köszönhetően a vártnál hamarabb, már fél 9-kor felértünk a csúcsra. A túra talán legfárasztóbb szakasza után mindenkinek jól esett egy kis pihenés a kellemesen befűtött vendégházban, ahol az éhesebbek még finom, meleg babgulyást is kaphattak az előrelátó szervezésnek köszönhetően. Ezzel a lehetőséggel jómagam és még sokan mások is éltek.
 
A bő kétórás pihenő után újult lelkesedéssel vágtunk neki az utunknak, bár még a táv közel 2/3-a hátra volt. Következő megállónkat a Csóványosra terveztük. Az út közben gyorsan fogyott, bár a hegygerincen fújt némi szél, de ez különösebben nem okozott gondot. A Csóványoson lévő kilátóra viszont már nem mindenki ment fel. Itt már a szél is egyre keményebben vágott végig a hegytetőn, ami a hőérzetet nagyban csökkentette. Innét hamarosan folytattuk is az éjszakai menetelést. Ettől a ponttól már főként vízszintesen vagy lefelé ereszkedve vitt az út. Ezt kihasználva, az útjelző táblákon lévő, a távok megtételéhez szükséges körül-belüli időket nagyban lerövidítettük. Egészen jó tempóval haladtunk! Az utolsó előtti megállónk Foltán-kereszt volt. Itt még utoljára kifújtuk magunkat, de mivel azért a hideg, amit a fáradtság érzése nagyban növelt a legtöbbünknél, arra késztetett, hogy hamarosan a végső úticélunk felé vegyük az irányt, ami a meglehetősen gyors tempónknak köszönhetően végül Nógrád lett. A végállomásra, vagyis a nógrádi vasútállomásra, szokás szerint nagyon korán, 3 óra és fél 4-között értük.
 
A hajnali első vonatig még több mint 2 óra várakozási időnk maradt, ezért páran nem várták meg a vonatot. A többséggel fáradtan viszont még mindig jó hangulatban várakoztunk. Szerencsére, az első vonat nem késett, így negyed 6-kor Vácon voltuk, ahonnan mindenki az elbúcsúzást követően sietett az otthoni puha takarója alá.
 
Árvay István 10.G