Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Amikor a tanár is tanul - továbbképzés Berlinben

2013-09-02 18:23:55
A Tempus Közalapítvány és az Európai Bizottság támogatásával júliusban két hetet tölthetett iskolánk tanára, Mauterer Zsuzsanna a német fővárosban, a DID-nyelviskola által meghírdetett „Deutsch für Lehrer” továbbképzésén. Az alábbiakban az ő élménybeszámolóját olvashatják e gazdag tapasztalatokat nyújtó szakmai útról.
 

 
A DID negyvenéves tapasztalattal rendelkezik a nyelvtanításban és nyelvtanfolyamok szervezésében, 2012-ben elnyerte a „legjobb nyelviskola Németországban” címet. A meghírdetett heti 20 órás C2 (felsőfokú) nyelvtanfolyamon kívül hospitációs óralátogatásokra és konzultációra is volt lehetőségem.
 
Multikulturális csoportban tanultam, volt közöttünk nyelvtanár, egyetemista és középiskolás diák is. A legtöbben Svájcból, Csehországból, Franciaországból jöttek, de volt új-zélandi, spanyol és japán tanulótársam is.
 
A nyelviskola Berlin központjában (Mitte) található, pár percre volt a Friedrichstrasse, az Alex, a Hackesche Höfe sörözői és kávézói, a Brandenburgi kapu, hogy csak néhányat említsek a nevezetességek közül. 
 
A kurzuson nemcsak pedagógiailag, hanem módszertanilag is továbbképezhettem magam, az A1-C1 szintig egy-egy órát hospitáltam. 
 
Hogy mi a különbség az ottani és a mi diákjaink között? Talán az, hogy nagyon motiváltak és céltudatosak, főleg a koreaiak (egy év alatt egy teljesen kezdő eljut a felsőfokú C1 nyelvvizsgáig.) Ez igen nagy teljesítmény és nem olcsó mulatság!
 
Örömmel láttam, hogy német kollégáink hasonló könyvekből tanítanak, mint én és ők is rengeteg segédanyagot használnak, mert nincs az a tankönyv, ami ne szorulna kiegészítésre.
Konzultációra is volt lehetőségünk, itt a többi tanárral megbeszéltük a látottakat és további ötleteket, tippeket adtunk egymásnak.
 
A szellemi táplálék és a látnivalók mellett igen fontos a berliniek számára az étkezés is. Berlin az ínyencek és a falatozók városa: a Currywurst-tól, a Döner kebabon át a szusiig, itt mindenki megtalálja az ízlésének és pénztárcájának megfelelő ételt. Azt viszont kevesen tudják, hogy a döner kebab, a hússal és salátával töltött lepénykenyér-táska, akárcsak a currykolbász, berlini találmány.
 
 
 
Lehetetlen felsorolni a sok látnivalót, amit a két hét alatt megnéztem, ezért csak néhány – talán nem annyira ismert dologra térek ki.
A DID egyik délután az érdeklődők számára egy sétát szervezett az East-Side Gallery-hez, mely a világ legnagyobb szabadtéri galériája. 21 országból 118 művész hagyta itt névjegyét a berlini fal 1316m hosszú szakaszán. A legismertebb alkotások egyike a „Testvéri csók” Dmitrij Vrubeltől. A Street Art szerepe is jelentős. A belvárosban majd minden sarkon látható egy-egy utcaművész alkotása (Alias, Emess). 2000 óta a berlini művészek száma több mint 40 százalékkal nőtt.
 
Lélegzetelállító az a tempó, ahogy ez a város változik, mindenhol építkezés látható (épülnek az új utcák, múzeumok, szállodák, metróvonal stb.) Nincs Európának még egy városa, amely ennyire gyorsan változna!
 
Érdekességként ajánlom még Kreuzberg törökök által lakott részét. Kedden és pénteken tartják a nagy hetipiacot a Maybachuferen. Ez egy teljesen más világ! „Kis-Isztambulnak” is nevezik, nem véletlenül. A piacon rengeteg egzotikus gyümölcs, zöldség, sajt és fűszer kapható. A sok török kereskedő és vásárló gondoskodik róla, hogy úgy érezzük magunkat, mint egy bazárban.
 
A hétvége kirándulással telt: eljutottam Potsdamba, Brandenburg fővárosába is.
Potsdam egykor a porosz királyok székvárosa, ma pedig egyedülálló épületekkel és gyönyörű parkokkal büszkélkedhet. A Sanssouci kastély („Gond nélkül”) a fiatal II.(Nagy) Frigyes kellemes pihenését és időtöltését szolgálta. Érdekes volt a Holland negyed (holland bevándorlók számára épített házak- ma üzletek és kávézók miatt kedvelt) és Alexandrowka (19. sz. orosz kolónia faházai) megtekintése is.
 
A nagy nyári meleg elől sétahajóra szálltunk, amit az előző napokban gyalogosan és buszon láttunk Berlinből, azt most a vízről élvezhettük.
 
Azt láttuk, hogy berliniek minden parkot és füves területet használnak, piknikeznek, nyugágyakban heverésznek és olvasnak, olyan mintha nem is világvárosban lennénk.
 
Mivel a történelem során Berlin többször állt a világpolitika középpontjában, a két diktatúrára, a II. világháborúra való emlékezést számos emlékmű és emlékhely tartja ébren. 
Örülök, hogy a diákjaim már el sem tudják elképzelni, milyen volt az élet a FAL mögött.
 
Az utolsó napon kicsit szomorúan vettem búcsút ettől a mozgalmas, izgalmas, fiatalos várostól, melyben már többször voltam, de mindig másmilyen arcát ismertem meg.
 
Ezért mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy pályázzon és utazzon el világot látni. „Az egész életen át tartó tanulás” program célja számomra azért volt fontos, mert hitelesen és magas szinten szeretném továbbra is tanítani a német nyelvet. Az utazás, a nyelvgyakorlás, mások megismerése mindig nagy élmény! Ebből igyekszem megtartani valamit az új tanévre is.
 
Mauterer Zsuzsanna
iskolánk tanára