Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma

Melyek az iskolavezetés árnyoldalai - Interjú Fábián Gáborral a Köznevelésben

2012-01-09 14:42:00

 

Az iskolavezetés árnyoldalai címmel a Köznevelés, 2011. december 2-i számában két vidéki, az iskolai rangsorban előkelő helyet elfoglaló iskola igazgatójával készített interjút Novák Gábor. Az egyik iskola a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollé­gium volt, a másik a mi iskolánk. Ebből a cikkből idézünk részleteket.

 

Sokan irigylik az igazgatókat. Egyesek a vélt nagy keresetük, mások a beosz­tott tanárokéhoz képest kétségtelenül kö­tetlenebb munkájuk miatt. Ugyanakkor ke­vesen gondolnak a vezetéssel járó felelős­ségre, a fenntartó­val történő tárgyalások nehézségeire. Lás­suk hát, mit csinálnak az igazgatók, képe­sek-e bevonni munkájukba a tantestüle­tet, kihasználni a vezetésből adódó sza­badságukat?

A vezető egyszemélyes felelőse az intéz­ményben történteknek. Érvényes ez az iskola igazgatójára is. Bevonja mégis a vezetői, irányítói munkába a tantestületet?

Kinevezésemkor, 2006-ban bevezettem az igazgatótanácsi érte­kezletet, melyet a páros hónapok kijelölt napján tartunk, melyen mindig előre megadott téma kerül terítékre. A részvétel önkén­tes, de aki nem jön el, az utólag nem bírálhatja az ott megszületett döntést. A testületi értekezleten jellem­zően már csak szavazás van. Félévente leg­alább kétszer munkaközösségi értekezlet is van, amelyen igyekszem részt venni.

Meddig terjed a vezető szabadsága a be­osztott pedagógusok tartalmi, módszertani és egyéb tevékenységét illetően?

A módszerekbe nem szó­lok bele, de időről időre szervezek mód­szertani továbbképzést iskolánkban, de iskolán kívüli képzésen is részt vehetnek. Pedagógiai programunkat minden tanév elején tanulói csoportokra lebontva pon­tosítjuk, meghatározzuk a tanév végéig el­érendő célt. Az egyéb tevékenységeket is igyekszem még a tanév elején, lehetőleg névre, de legalább munkaközösségre pon­tosítva meghatározni: tanulmányi kirándu­lás, színház- és múzeumlátogatás, iskolai ünnep, szakkörök stb.

Az úgynevezett nyitott ajtó híve, vagy meg­szabja a beosztottak fogadásának rendjét, idejét?

Szó szerint nyitott ajtó mellett dolgozom. A munkámat mindig ab­bahagyom, és az engem megkeresőre fi­gyelek, legyen szó diákról, szülőről, kollé­gáról. A figyelem és a szó ingyen van, nem szabad vele fukarkodni, hiszen sok­szor egyebet nem tudunk adni.

Az iskola belső életének szervezésében számít-e a diákok, a szülők részvételére?

A középiskolához más a szülők kötődése, mint az óvodához, álta­lános iskolához, de minden évben tarta­nak előadásokat a szülők (pénzügyi isme­retek, káros szenvedélyek, természetvéde­lem stb.), vezetnek foglalkozásokat (képző­művészet, tánc), és segítenek, ha kell pályát, kerékpártárolót építeni. A diákok, főként a jól működő diákönkormányzat programjaiba szólnak bele.

Mik, vagy kik az igazgatói munka hátrál­tatói?

Legfőbb hátráltatóm az idő- és pénzhiány. Az előbbit megoldom plusz munkával, az utóbbival nehezebb a dolgom. Tapasztalatom szerint nagyok a különbségek, az egyenetlenségek régi­ók és intézmények között. A költségve­tés nem veszi figyelembe a feladatainkat. Anyagilag azok az intézmények járnak jól, amelyek keveset dolgoznak, elutasítanak maguktól minden, nem kötelező feladatot.

Helyes-e az igazgatók megválasztásának honi rendje, s van-e ismerete más országok ide­vágó szabályozásáról?

A mostani rend az elfo­gadásra váró köznevelési törvény szerint változhat. Bármilyen is lesz az új rend, biz­tosan vele szemben lesznek érvényes kifogások. Fontosabb en­nél két kérdés megválaszolása. 1. Miért nem éri el az 1,6-ot sem a pályázatok átla­gos száma egy meghirdetett igazgatói ál­lásra? 2. Mi a tényleges elvárás egy iskola­igazgatóval szemben, és melyek a hozzá­rendelt feltételek?