Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Szalagavató 2023

2023-12-05 12:45:00

Idén is elérkezett iskolánk egyik legikonikusabb eseménye: a végzős diákjainak szalagavatója.

A három nap programja alatt megtekinthettük a lányokat csodás fehér ruháikban, a fiúkat pedig elegáns öltönyeikben, ahogy együtt eltáncolják a mesebeli keringőket, a színfalak mögötti gyors stílusváltás és jelmezbe bújás után pedig a nézőket máris rabul ejtette a kreatívnál kreatívabb osztálytáncok hangulata. Az eseménysorozat legfontosabb része a szalagtűzés csak a szombati napon történt meg, ami minden végzős és hozzátartoztóik számára nagy esemény és egy igazán meghatározó pillanat. A rendezvényen készült képek és végzős diákjaink tollaiból származó élménybeszámolók most újra felidézik nekünk e három nap csodás hangulatát.

Az eseményen készült fotók elérhetőek itt.

Az eseményről készült videó elérhető itt. 

 

Osztálybeszámolók

 

12.A osztály:


A szalagavató bár sok felkészülést, munkát, energiát igényelt, de végérvényesen mindenki szerint az osztályból megérte ezeket az erőfeszítéseket. A hangulat nagyon jó volt, és csodálatos érzés volt az osztálynak előadni és táncolni több száz ember előtt a három nap során. Sokan túl soknak tartják ezt a három napot, és a végzős évünk előtt mi is ezt gondoltuk, de mikor a harmadik napnak is vége lett, hiányzott a közösség és a jó hangulat. Természetesen ez az esemény nem jöhetett volna össze tánctanáraink, szaktanáraink, technikusaink segítsége nélkül, akiknek ezúton is nagyon hálásak vagyunk.


12.E osztály: 

Mivel mindenki csak egyszer tudja elvégezni a középiskolát, ezért a szalagavató megismételhetetlen mindenki életében. Ez a gondolat a készülődést és az előadást egyaránt áthatotta. Minden téren a tökéletesre törekedtünk. A készülődés az osztályközösséget mindig összekovácsolja. Nem volt ez másképp most sem. A mi osztályközösségünk is fejlődött, erősödött ezáltal. A produkciónk is jól sikerült. Lesz mire visszaemlékezni.

 

12.G osztály

Izgatottan vártuk a szalagavató napját. A csütörtök feszültségben és izgatottságban teli volt. Az első előadás előtt egyeseken a félelem, míg másokon a magabiztosság látszott. Az előadás remekül sikerült, mindenki nagyon ügyes volt. A pénteki előadáson már az osztály egy sokkal összeszedettebb csapatként volt jelen. Lélekben leküzdötték a színpadtól és a közönségtől való félelmet és sokkal könnyedebben tudtak a táncra koncentrálni. Szombatra tökéletesült a tánctudás és a csapatszellem. Az előadás sikeres és meghatározó volt az osztály számára. Teljes mértékben összekovácsolódott a mi kis csapatunk. A szülők, a tanárok és mi is nagyon büszkék voltunk magunkra. Soha nem felejtjük el ezt a 3 fantasztikus napot!

 

12.I osztály:
 

Az igazat megvallva, álmunkban sem gondoltuk, hogy ennyire élvezni fogjuk a szalagavatós időszakot. Számtalan próbát és szervezést igényelt ez az esemény, azonban minden befektetett munka megtérült. A szalagavató remekül összekovácsolta az osztályközösséget, sikerült jobban megismernünk egymást, rengeteget nevettünk együtt, és a végén felemelő érzés volt átélni azt, hogy közösen együttműködve milyen szórakoztató produkciót sikerült színpadra vinnünk. Örömteli és büszke pillanatot éltünk át, amikor feltűzésre kerültek szalagjaink, melyeket azóta is méltósággal viselünk. Abban mindnyájan biztosak vagyunk, hogy igazán meghatározó élmény volt számunkra ez az alkalom, és mindig boldogan fogunk visszaemlékezni ezekre a napokra.
 

12.K osztály

Úgy érzem, az egész 12K osztály nevében állíthatom, hogy a szalagavató nagyon meghatározó és monumentális folyamata volt a középiskolában töltött éveinknek, amelyre a tanév legelején elkezdtük már a készülést, mind a keringőre, mind pedig az osztályprodukcióra. Ahogy az várható volt, több kisebb konfliktusra is volt példa a pár hónap alatt, de szerencsére ezeken hamar át tudott lendülni az osztály, és ezek sokban hozzájárultak az osztályközösség összekovácsolódásához. A műsor maga kisebb-nagyobb botlásokkal eléggé gördülékenyen ment, és nem veszett kárba a hónapok alatt belefektetett rengeteg idő és energia, mivel sikerült egy igényes és szép előadást adnunk barátainknak, rokonainknak és tanárainknak egyaránt. Igazán hálásak vagyunk, hogy lehetőségünk volt átélni ezt az egész folyamatot.

 

12.N osztály

Fantasztikus érzés volt, hogy több hónapnyi fárasztó próba után előadhattuk a produkciókat. A keringő mindenkinek csodálatos élmény volt, csak úgy, mint az osztálytánc, illetve a tűzés is. Habár kevés idő állt rendelkezésre a gyakorlásokhoz, szerencsére a támogató tánctanárunk, Szaniszló Kristóf, mindig a rendelkezésünkre állt. Mindannyian tudtuk, hogy ahhoz, hogy a nézőknek is emlékezetes élmény maradjon, sok energiát kell beletennünk. A készülés és a közös ének próbák magát az évfolyamot is összehozták. Az első dísztermi próba után már-már elképzelhetetlennek tűnt, hogy pár hónap múlva az évfolyam egy igazi kórussá fog változni. Emlékszem, hogy az első összejövetelen mindenki húzta a száját, azonban amikor már  mindenki tudta, hogy mikor kell belépni és a szöveg is ment, már élveztük is. Szépen lassan összeszoktunk. Új élményekkel és ismeretségekkel gazdagodhattunk. Nem csak egy előadásként fogtuk fel, hanem szórakozásként is, főleg az utolsó napot, amikor már mindenki gőzerővel készült a szalagtűzésre és persze az esti bulira. Aznap jött mindenkinek a nagy család is. A műsor után mindenki kedvére fotózkodhatott. Szerencsénkre, ha az első előadás után kimaradt egy kép, volt még rá két napunk, hogy bepótoljuk őket, így mindenkinek sikerült megörökíteni ezt a pillanatot a szeretteivel. Csodálatos három napot tudhatunk magunk mögött. Köszönjük minden tanárunknak és szervezőnek, hogy ilyen zökkenő mentesen lebonyolították nekünk. Minden következő végzősnek üzenem, hogy tegyétek oda magatokat és élvezzétek ki, amíg tart

 

12.P osztály

A tavalyi évhez hasonlóan idén is novemberben került megrendezésre a 12-es évfolyam számára a régóta várt szalagavató. Osztályunk már szeptember első hetében elkezdte a szervezkedést, ötletelést, hogy mielőbb nekiláthassunk a próbáknak. Tudtuk, hogy óriási feladat vár ránk, így a lehető legtöbb időt szerettük volna a gyakorlásra szánni. Az osztályprodukció ötlete sok váltáson esett át. Nehéz volt egy olyan témát találni, amivel mindenki tudott azonosulni. A végén az “Élet habos oldala” című, sörfőzdében játszódó előadás került megszavazásra. Próbáltunk egy egyszerű táncos produkciót összerakni belőle. Igar Tibor táncpedagógus hatalmas segítséget jelentett a tervezési, tanulási folyamatban. Az osztály hamar feloszlott a különböző bandákra, akik a történéseket formálták. Már szeptember végén neki is kezdtünk a próbáknak. Időnként átírtuk a történetet vagy módosítottunk a zenén figyelve az alaptörténet sértetlenségére. Egészen a főpróbáig nem tudtuk pontosan, hogy fog kinézni, de a hosszú szerdai nap után örömmel konstatáltuk, összeálltak egésszé a részek. Hamar elérkezett a szalagavató első napja, mielőtt színpadra álltunk az osztály minden tagja kivétel nélkül izgult. Ez azonban nem tartott sokáig, abban a pillanatban, ahogy elindult a zene, minden korábbi stressz elszállt és hatalmas energiák szabadultak fel bennünk. A közönségnek elnyerte a tetszését a produkció, ami megerősített minket abban, hogy megérte a sok befektetett munka, idő. A pénteki napon már sokkal felszabadultabban mentünk fel a színpadra, így improvizáció is került az előadásba, amivel a nézőket is bevontuk. Szombati napon, minden megváltozott, az izgulás és idegeskedés teljesen eltűnt, viszont megjelentek azok az érzések, amivel senki nem számolt. Tudtuk, hogy ez a finálé, most mindent bele kell adni, mert ez az utolsó alkalom, hogy előadhatjuk. Miután megkaptuk a szalagokat és büszkén kiálltunk a színpad elejére, már neki is láttunk összekészülni az előadásra. Amikor minket szólítottak, felmentünk és előadtuk harmadjára is az műsort, de mindegyikünk sokkal jobban átélte a szerepét, kiengedte hangját, érzéseit. Óriási sikert aratott a produkció, a közönség közel 3 percig vastapssal kísérte a történéseket, ami számunkra hatalmas elismerés volt. Osztályunk egy része a keringőkben is részt vett, melyekre a felkészülés szintén szeptemberben kezdődött. Mindenki korán kelt, hogy beérjünk a jellemzően 0. órákban tartott jó hangulatú, sok nevetéssel kísért próbákra.


A szalagavatót végig nagyon élveztük, életünk egyik meghatározó eseménye volt, éppen ezért sajnáljuk is, hogy vége van. Jól megmutatja az évfolyam összetartó erejét, hogy az utolsó közös éneklés végén többször is megismételtük a refrént. A színpadról levonulva sokak szemében megjelentek az örömkönnyek, együtt vagyunk, összetartozunk. Köszönjük a rengeteg munkát mindenkinek, aki segített abban, hogy ez létrejöhessen. Kívánom, hogy minden minket követő osztálynak és évfolyamnak legalább ekkora élmény legyen a szalagavató!